Ha úgy döntenénk, hogy tavasszal belevágunk házunk felújításába, érdemes előzőleg végiggondolni, hogyan készüljünk fel egy-egy nagyobb átalakításra.
Alapos felmérés
Sokan azt gondolják, hogy a tetőcsere engedélyköteles, pedig általában nem kell külön engedélyt kérni, hiszen nem változtatja meg az épület kialakítását. A legtöbb tetőfelújítást a ’60-as és ’70-es években épült családi házakon végzik, amelyek még a hagyományos – rákot okozó azbesztet tartalmazó – síkpala fedésekkel készültek. A fedési anyagok az idő folyamán (30-40 év alatt) elvékonyodnak, a kitöltőanyag hézagos lesz, így nem biztosít kellő vízzárást, ami beázásokhoz vezet. Az alátámasztó fa ácsszerkezet többnyire nem bírja a nagy önsúlyú beton- vagy agyagcserepek terhét, így kézenfekvő megoldás a könnyű tetőfelújító rendszerek alkalmazása. Minden tetőcserénél érvényes, hogy első lépésben érdemes alapos felmérést készíttetni a szakemberekkel – ács, tetőfedő, bádogos –, amely bemutatja a felújítandó tetőfelületet, és az esetleges módosításokat is tartalmazza (új kémény, tetőablak, tetőkibúvó).
A mesterek segítenek az optimális tetőfedő anyag kiválasztásában, de egy jó építőanyag-árusító telephelyen vagy az interneten is sok információhoz juthatunk. A kivitelezési munkával kapcsolatban feltétlenül kérjünk egy pontos, mindenre kiterjedő, részletes árajánlatot, írásos formában.
Figyeljünk az időjárásra!
A homlokzat felújításának kettős szerepe van: hőtechnikai és esztétikai tekintetben egyaránt lényeges. A hőszigetelés egyik legelterjedtebb formája az úgynevezett dryvit rendszerek alkalmazása, ilyenkor az épületen ragasztással és mechanikai rögzítéssel hőszigetelő lemezt helyezünk el, majd az ágyazóhabarcsba hálóerősítést teszünk. Erre az elkészült felületre – ízlésnek és igénynek megfelelően – nemesvakolat, illetve kőpor kerül. A homlokzatfelújítással egyidejűleg érdemes felülvizsgálni a nyílászárók hőszigetelését, mert ha az elmarad a főfalak hőszigetelésétől, rengeteg kellemetlenség elé nézhetünk. Lecsapódik a pára az üvegfelületen, folyni fog a víz, sőt penészessé válhat a helyiség. Fontos megemlíteni, hogy ezeket a munkákat sem túl melegben, sem túl hidegben nem lehet végezni, mert a hirtelen száradástól vagy fagytól károsodhat a szigetelőanyag
A legfontosabb a hőszigetelés
A nyílászárók cseréje két esetben engedélyköteles: ha az épület műemléki védettség alatt áll, illetve ha a nyílás méretén változtatni akarunk. A cserét érdemes fontolóra venni, amennyiben a régi darabok hőtechnikai szempontból meg sem közelítik a mai nyílászárók adottságait. Típustól függően ez a beruházás további munkafolyamatokat von maga után: míg a panelekben a legrosszabb esetben is csak egy kis festésre van szükség, addig a kapcsolt gerébtokos ablakoknál például komoly kőművesmunkával kell számolni. Készüljünk fel, hogy a felfordulás akár 2-3 napig is eltarthat, és ez a mindennapi életünket is befolyásolja. A korszerű termékek – leszámítva a barkácsáruházakban kapható gyengébb kivitelű változatokat – elég jó minőségben készülnek, így nem fogunk nagyot csalódni akkor sem, ha a sok márka és típus között tetszés alapján választunk.
Mindenekelőtt azt kell eldönteni, hogy fa vagy műanyag nyílászárót szeretnénk. Egy jó minőségű faablak 2-2,5-szer drágább, mint a műanyag. Hőtechnikaliag azonban nincs közöttük lényeges különbség.
Fotók: Lindab, Thinkstock
