A tulajdonosok nem egy merev rendezési elvek mentén kialakított lakásra vágytak, hanem olyan otthonra, ahol a kényelem és a derű határozza meg a hangulatot.
Hiába a jó szemű ingatlanos, a gyors döntés és költözés, az épp gyermekáldás elé néző házaspárnak még sokáig kellett várnia arra, hogy a gellérthegyi, remek adottságú ingatlanukból valódi otthon váljon. Az erősen lelakott, több kis helyiségre tagolt lakásban első lépésben csupán a fürdőt újították fel, és a hátsó traktusban található nagyobb szobából hoztak létre két kisebbet, ám ezt utóbb egyáltalán nem bánták meg. Időközben ugyanis négyfőssé bővült a család, és az igények már egészen eltértek a pár évvel korábbiaktól.0 A munkálatokba a család jó barátját, Kőszeghy Flóra építészt is bevonták, őt kérték fel a terek és a berendezés megtervezésére.
– Amikor először kezdtünk el ötletelni, egy indusztriális, dizájnorientált lakást képzeltünk el. A pár éves csúszás azonban finomította a terveket. A „lakva ismerszik” mondás az épületekre is érvényes, ráadásul az élethelyzet gyakran változik – meséli a szakember. – A gyerekek születése után a család mindennapjaiban a konyha kiemelt szerepet kapott, és nem is volt kérdéses, hogy a nappalival egy térbe kerüljön. A nagy közös tér mellett az is fontos volt, hogy ugyanakkor mindenkinek lehetősége nyíljon az elvonulásra. A dizájntárgyak helyett már egy sokkal barátságosabb és melegebb hatású berendezésben gondolkodtak a tulajdonosok, ahol nem kell állandóan pakolgatniuk.
Flóra hangsúlyozza, hogy egy jól kialakított lakásban nem feltűnő, ha rendetlenség van, az enteriőr elbírja a felesleges tárgyakat, azok szinte a látvány részévé válnak. A tervezéskor azt is szem előtt tartották, hogy könnyű legyen a lakás „üzemeltetése”, a háztartási munkák elvégzése: a konyha kompakt, minden kézre áll, akár egy helyben állva elérhetők az eszközök. Mellette egy külön helyiségben pedig elfér minden fontos gép, és akár este is úgy lehet mosni, teregetni, hogy az a család többi tagját nem zavarja.
– Lényeges, hogy a terek praktikusak legyenek, ezért meghatározónak tekintettem a házaspár igényeit, figyelembe vettem a mindennapoknak a menetét. Bizonyos lakberendezési szokásokat is megkérdőjeleztem e cél érdekében, hiszen nem feltétlenül szolgálják a lakókat.
A konyhai felső szekrényeknek például nem muszáj a munkapult felett lenniük, ha így nem kényelmes, de akár a színválasztás szabályai is felülírhatók – magyarázza a tervező.
A tulajdonosok ahhoz sem ragaszkodtak, hogy csakis „eredeti” alapanyagok, tárgyak kerüljenek a lakásba. Ugyanez vonatkozik a bútorokra is: a talált vagy olcsón szerzett darabokat könnyebb szívvel cseréli le, alakítja át az ember, így a terek dinamikusabban változnak, képesek megújulni. És – mint Flóra mondja – végső soron az összhatás a döntő.
C3
