A ritka eset, hogy egyetlen telken három önálló családi ház épüljön, ráadásul két építész tervezésében. Hogy mégis előfordul, arra egy dunántúli város szélén találtunk példát.
50884-9907-h25-334-d00003F224b5e197fd794.jpg
A három lakóházat a város nyolcvanas években kiépült, kertvárosi utcájának egyik utolsó, még be nem épített telkén emelték. A mintegy harminc méter széles és kilencven méter mély telek elegendően nagy volt három családi ház elhelyezésére is. Egyik építtető sem akart monumentális házat, és valamennyien megelégedtek kisebb saját használatú kertrésszel. Az építkezés történetével Mangliár László ismerteti meg olvasóinkat. – A beépítési terv szerint az északi telekhatár mentén, a telken keresztben helyeztük el a házakat – mondja az építész. – Így átriumszerű kertek alakultak ki köztük, és a szobák az ezekre néző, délnyugati tájolású homlokzatok felé fordulnak. Az oldalsó telekhatár felőli homlokzatok zártak, a szomszédos kertekre pedig az épületeknek csak kisebb bevilágító-szellőző ablakai nyílnak. A telek végében egy közös használatú kertrészt is kialakítottunk. Az épületek duplagarázsai és bejáratai a déli telekhatár mentén futó, belső útról nyílnak.
50888-9911-h28-2-d00003F23ca2c84b1ffef.jpg
50889-9912-h28-3-d00003F2463de753306d9.jpg
– A házak méretét a húsz százalékos beépítési lehetőség korlátozta. Közülük kettő – a takarékos alaprajzi kialakítás révén – lényegében földszintes, csak egy-egy szoba került a felső szintre. Az épületek közül kettőt én terveztem, a harmadikat pedig Simon Balázs budapesti építész. Megegyeztünk vele, hogy a különböző programok szerint megtervezett épületek külső képe egységes legyen, ezért a tetőhéjalás, a lábazati kőburkolat, a vakolat színe, a nyílászárók és a tetőfedés mindhárom épületen azonos. Több beépítési változatot készítettünk, kiértékelésük után 2001-ben engedélyeztettük, a következő két évben pedig be át is adtuk az épületeket. – Egyik megbízóm a középső ház leendő lakója volt. Kényelmes, jól használható, igényes, de öncélú díszítésektől, felesleges sallangoktól mentes házat szeretett volna. Elképzeléseivel egyetértettem, könnyen egy hullámhosszra kerültünk. Az épület beépített alapterülete a dupla garázzsal együtt sem lehetett több száznyolcvan négyzetméternél. Ez abból a szempontból jó volt, hogy a tervezési program kialakításakor át kellett gondolnunk, mi az, ami feltétlenül fontos. El kellett döntenünk, hogy a ma szokásos igények és elvárások közül melyek azok, amelyeket csak a presztízs vagy a divat diktál, és mi az, ami a tulajdonosnak tényleg fontos. Kell-e amerikai konyha, télikert, kerti tó, uszoda, nagy belmagasságú nappali galériával, körablak vagy kandalló? Hosszú tárgyalások alapján a következőkben határoztuk meg az épület külső-belső kialakítását: a nappali-étkező rendelkezzen közvetlen teraszkapcsolattal, a terasz legyen tágas és védett, a konyha legyen külön helyiségben, a hálóhoz kapcsolódjon gardrób, fürdőszoba és terasz. A fürdőszoba legyen tágas és világos, a zuhanyfülke legyen az átlagosnál nagyobb. Az emeleten legyen egy „úri” (dolgozó-szivarozó-kártyázó) szoba tetőterasszal és sok ablakkal a szép kilátás felé. A pincében legyen egy mosó-szárító helyiség és sok tárolásra szolgáló terület.
50885-9908-h26-d00003F25e4c899f04845.jpg
50886-9909-h27-d00003F26b690fbab18d0.jpg
– Az épület fő tömege a telekhatárra merőlegesen áll. A konyhai rész ettől negyvenöt fokkal elfordul, így a csuklópontban egy védett, de nem túl árnyékos teraszt lehetett kialakítani. A nappali-étkezőből és a konyhából megközelíthető, negyven négyzetméteres terasz részben fedett. Kinti étkező, grillező kialakítására is alkalmas, erre jó időben, nagyobb társaság esetén szükség is van. A másik terasz a hálószobához csatlakozik, a kettőt egy fahídra emlékeztető, tölgyfa burkolatú út köti össze. Az épület részben alápincézett és alapvetően földszintes kialakítású. A pince miatt a hálórész harminc centivel magasabban van, ezért itt kisebb a belmagasság. A homlokzat kifejezi a mögötte lévő helyiségek funkcióját: a nappali és a háló a jó kertkapcsolat érdekében földig érő üvegfallal, a tetőtéri szoba a szép kilátás miatt két oldalon teljesen üvegezett oldalfallal, a fürdő pedig a jó megvilágítás okán homokfúvott üvegtéglafallal rendelkezik. A konyha, a gardrób és a garázs homlokzata zártabb. Az emeleti szobát húszfokos félnyeregtető fedi. Előtte – a konyha felett – tetőterasz van. A toldalékszerű garázs lapos tetővel, a többi épületrész pedig nyeregtetővel fedett. A lapos tetők víz- és hőszigetelése fordított rétegrendű. A hőszigetelés feletti, zúzott kavics kiegyenlítő rétegen az akácfából készült, hézagos padlóburkolatot lejtés nélkül rakták le. A tetőtéri szoba üvegfala mögött megjelenik a faoszlopokból és -gerendákból álló falváz szerkezet, mely a felette lévő tető súlyát is hordja. Mivel ez rétegelt ragasztott fa szerkezetű, ezért nem kellett külön burkolattal ellátni. Az emeletes résznél, a két szint eltérő geometriája miatt a födém monolit vasbeton szerkezetű. A lakóháznál talán szokatlan megoldásokat igénylő statikai terveket Bukits Zoltán vezető szerkezettervező készítette.
50890-9913-h29-1-d00003F275fd8738761fc.jpg
50887-9910-h28-1-d00003F283a268e838eae.jpg
A kisméretű, csak kétszáznyolcvan négyzetméteres, saját használatú kert a földszinti lakótér szerves része. Pintér Gábor kertészmérnökkel közösen alakítottuk ki, a növények kiválasztása és elhelyezése az ő szaktudását és ízlését dicséri. A visszafogott, most még ritkásnak tűnő beültetés miatt a kert tágas hatást kelt. A növényeknek elég terük van szabadon növekedni, és a kert később sem lesz zsúfolt. Az épülethez kacsolódó kedvenceim is részben kertiek. Különösen szeretem a tetőteraszt, a nappali előtti tágas teraszt a belőle kiharapott ágyással, valamint a pince bevilágítását szolgáló gödörben lévő sziklakertet. Tervező: Mangliár László, Szöveg: Lenkei Csilla, Fotó: Székely Péter
