Az első panellakást Magyarországon Dunaújvárosban építették 1959-ben. A következő évtizedekben rohamtempóban nőttek ki a földből ezek a házak, a hatvanas években a három lépcsőházas, négyemeletes paneleket, tíz évvel később pedig már a tízemeletes épületeket húzták fel. Ma Magyarországon közel kétmillió ember él panellakásban.
Hatvan éve népszerű panellakások
Annak ellenére, hogy az először a szovjet, majd a hetvenes évektől kezdve már a dán technológiával (utóbbiak belmagassága magasabb a szovjet lakások 250 centijénél, ráadásul nagyobb szobákat is ki lehetett alakítani bennük) készülő panellakások élettartamát eredetileg csupán 30-50 évre tervezték, ma is állnak az épületek. Sőt egyenesen reneszánszukat élik – bizonyítja ezt az egyre borsosabb áruk.
A panellakások több okból kifolyólag is nagyon kelendőek: a régebbi házakhoz képest a standard 250-260 centiméteres belmagasságú ingatlanok többnyire melegek, a négyemeletesnél magasabbakban mindig található lift és nem utolsó sorban elhelyezkedésüktől függően, de olcsóbbak is lehetnek, mint a XIX. század végén épült bérházak lakásai.
Érdekes módon a panellakások jelenlegi értékét sokkal kevésbé határozzák meg a műszaki és épületgépészeti tulajdonságai, mint az elhelyezkedése és a lakóközösség. A Csepelen vagy Káposztásmegyeren található dán technológiával készült házak például lényegesen élhetőbbek sok más panellakásnál, mégis alacsonyabb áron kelnek el, mint például az Angyalföldi lakótelep ingatlanjai. Ennek oka a belváros közelségén/távolságán túl például az, hogy a Csepel Művek bezárásával a rendszerváltás után a kerületben nagymértékben megnőtt a munkanélküliség és így maga a kerület elszegényedett, ez pedig a mai napig hat a helyi ingatlanok árára.
A modern falu
A panelek – amelyeket kívülről nem is kellett vakolni –, eredetileg a háború utáni lakhatási válságot hivatottak enyhíteni. A tervezésük ennek megfelelően szélsőségesen funkcionalista. Ez a megközelítés a Bauhaus iskola elveiből eredeztethető, amely Walter Gropius vezetésével már a húszas években úgynevezett „házgyárakban” gondolkodott.
Ennek lényege, hogy a tömeggyártás érdekében minél egyszerűbben és gyorsabban lehessen elkészíteni egy-egy vasbeton tömböt. A szovjet terveket a hazai építészek igyekeztek némileg feljavítani, de erre a lehetőségeik korlátozottak voltak. Így a panelek már a rendszerváltás előtt az igénytelenség, a rossz tervezés és az élhetetlenség szimbólumává váltak.
Ennek ellenére igaz az is, hogy amikor a lakók először költözhettek be a lakótömbökbe, az sok esetben hatalmas életminőségbeli változást hozott. Itt a távfűtés, a korlátlan meleg víz és az akkor még modernnek számító linóleumburkolatos lépcsőházak a kényelmet, sőt egyenesen a luxust szimbolizálták.
A lakótelepeket pedig egyfajta modern faluként tervezték: az épülettömbök közelében bolt, óvoda és orvosi rendelő is található, hogy minden fontos szolgáltatás karnyújtásnyira legyen a lakóktól.
Mi lesz veled, panel?
Németországban már igen sok panelt lebontottak – köszönhetően a városokból való elvándorlásnak. Itthon ez nem igazán megvalósítható. Egyrészt azért, mert a panellakások még mindig nagyon kelendőek a drágább új építésűek mellett; másrészt a lebontásuk szinte lehetetlen lenne. A Budapesti Műszaki Egyetemen számításai szerint a körülbelül 800 ezer, átlagosan 40 tonnányi vasbeton épület lebontásával annyi veszélyes és újrahasznosíthatatlan hulladék keletkezne, amennyivel az Alföld teljes területét megemelhetnénk – egy méterrel. A lakótelepek további sorsa tehát még közel sincs eldöntve, ám a bontásnál valószínűbb, hogy idővel mindet modernizálják. Amire pedig az a projekt megvalósul, a most új építésű lakások lesznek a kortárs „panelek”.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
Mind ismerjük a vidéki települések utcaképét több mint ötven éve meghatározó lakóháztípust, amelyre sokan némi nosztalgiával tekintenek. A jellegzetes épületekhez fűződő viszonyunk kérdése ma is aktuális.Ez is érdekelhet
Minden negyedik magyar otthona: a Kádár-kockák egykor és ma
