Az elmúlt időszakban igencsak leszűkültek azok a lehetőségek, amelyek kikapcsolódást, feltöltődést jelentettek korábban. A nagy családi és baráti összejövetelek, a hangos koncertek és más zajos szórakozási formák helyett forduljunk a csend felé, amelynek lazító, pihentető és jótékony hatásait már rövid idő elteltével is élvezhetjük.
Valójában igen nagy a zaj körülöttünk, olykor bennünk is. Zakatolnak a közlekedési eszközök, csörög a telefon, behallatszódik az utcáról a szirénák vagy az építkezések hangja, becsapódnak az ajtók, pittyen az üzenet hangja, verjük a billentyűket, este pedig a zene, a tévé vagy más mellett próbálunk lazítani – talán észre sem vesszük, micsoda alapzajban élünk nap mint nap. A rengeteg zajhatás azonban hosszú távon károsan hathat mind fizikai, mind pedig mentális egészségünkre. Már csak ezért is érdemes néhány órára száműzni a különféle zavaró hangokat, és teljes csendben csak magunkra koncentrálni egy kis időre.
Én a természetben találom meg a magam csendjét. Kirándulás vagy séta közben meg szoktam állni vagy leülni, és hagyni, hogy egy kis idő elteltével finomodjanak körülöttem a hangok, figyelem a fák susogását, a madarak hangját vagy az avarban mocorgásukat. Néhány perc múlva tudatosan koncentrálva ezek a hangok is megszűnnek, és marad a nyugtató, a test minden részét átható csend. Csökken a vérnyomás, ellazulnak az izmok, lassul a szívverésem és egyre nyugodtabbnak érzem magam.
Ilyenkor, ha szeretnénk egy megoldandó feladatunkra koncentrálni, kreatívabbá válhat az agyunk, vagy ha éppen nagyon zakatol egy-egy gondolat bennünk, lecsendesíthetjük.
Azt hiszem nem sokan adják meg maguknak ezt az igazán egyszerű, és egyszerűen megvalósítható csendidőt. De ha csak a nyikorgó ajtókat megjavítjuk, a nem konkrét céllal hallgatott rádiót, televíziót kikapcsoljuk, ha nem tartjuk készenléti állapotban zümmögő számítógépünket, vagy lehalkítjuk telefonunk, ha nem várunk fontos hívást, már sokat tettünk.
Ha pedig tudatosan szeretnénk magunknak egy kis csendet, használhatunk otthon füldugót, miközben pihenünk, avagy kirándulhatuk kevésbé látogatott helyen a természetben. Ez lehet egy erdő, egy nagy mező, távolabb az autóúttól, vagy egy vízpart – utóbbinál a hullámok hangjára figyelve még egyszerűbb lehet elérni ezt a nyugodt, kellemes állapotot.
Ha van kertünk, kertészkedjünk, találjunk ki új kézműves hobbit! De már a szekrényünk rendezgetése közben is megtapasztalhatjuk a csendet. A lényeg, hogy csak magára a tevékenységre összpontosítsunk, hagyjuk benne elmerülni magunkat és zárjunk ki minden zajforrást magunk körül!