Mai napig gyártják, szinte mindenki felismeri ezt a bútordarabot, amely a 19. században még igazi innovációnak számított. A Thonet szék közel 200 év alatt vált világszerte az egyik legsikeresebb dizájntermékké.
Michael Thonet hajlítottfa-bútorai forradalmasították a 19. századi dizájnt, a mester neve végül egybeforrt a letisztult formavilágú, funkcionális, korszerű ülőbútorokkal. Az újításban nyughatatlan asztalos a világ egyik legsikeresebb tömegtermékét alkotta meg, amelyet a mai napig a székek székeként emlegetnek.
Alulról indult, eltökélt és szorgalmas volt
A zseniális asztalos 1796-ban, szerény körülmények közé született a Rajna menti Boppardban. Már egészen fiatalon különös érdeklődést mutatott a kézművesség iránt. Naphosszat képes volt bütykölgetni néhány egyszerű szerszámmal, fadarabokat fabrikált. Felcseperedve végül az asztalosmesterségnél kötött ki, 1819-ben pedig megnyitotta saját asztalosműhelyét. Egy évvel később megnősült. Feleségével tizenhárom gyermekük született, akik közül öt fiú érte meg a felnőttkort.
View this post on Instagram
A legegyszerűbb gyártási módszert kereste
Az 1830-as évektől Thonet mester egyre inkább az újításra helyezte a hangsúlyt az alkotás folyamatában. Műhelyében igazán kreatív munka zajlott: a hagyományos koncepciókat újragondolták, és minden területen új eljárásokkal próbálkoztak. De ami megkülönböztette őt piaci versenytársaitól: nem csupán ködös tervei voltak, hanem számos megvalósult ötlete is, és ezekben mindig megmutatkozott az innovációra való rendíthetetlen törekvése. Egy olyan korszakban, amikor sokan megelégedtek a konvencionális megoldásokkal, Thonet a bútortervezés újragondolására törekedett.
A hagyományos faragásnál kevésbé munkaigényes technikában gondolkodott, így jutott el a fa meghajlításának ötletéhez, és ebben a témában kezdett kísérletezni. Évek alatt kifejlesztett egy működő módszert: vékonyra vágott furnérlemezeket enyvbe áztatott és felmelegített, amitől formálhatóvá váltak. Majd bútorlapokat sablonba tette száradni; az enyv megszilárdulása után egy erős, de rugalmas, rétegelt faanyagot kapott. Egyedi megrendelés helyett raktárra gyártott sztenderdizált bútorokat, amelyeket kiállításokon és szakmai vásárokon népszerűsített.
Az osztrák kancellár is felfigyelt a lágy ívű bútorokra
Thonet új vonalú székei nem csak ülésre, pihenésre voltak alkalmasak, hiszen valóságos művészeti alkotások lettek. Thonet székei lágy ívűek és gyönyörűek voltak, a vásárlók imádták. 1841-ben a koblenzi vásáron felfigyelt rá Metternich osztrák kancellár, aki a családi legendárium szerint azt mondta neki, hogy Boppardban örökre szegény marad, jöjjön inkább Bécsbe.
Így miután a harminc embert foglalkoztató üzeme csődbe ment, Thonet egész családjával Bécsbe költözött. Külföldiként nehéz volt iparengedélyt kapni, így először Clemens Listnél dolgozott, aztán 1849-ben sikerült saját műhelyt nyitnia, 1853-ban pedig fiaival megalapította a Gebrüder Thonet céget.
View this post on Instagram
A bükkfa használata új korszakot nyitott
Thonet állandóan kísérletezett, új módszereket és gépeket fejlesztett, hogy a hatékonyságot növelje. Rájött, hogy a Monarchia erdeiben bőven elérhető bükkfa jól hajlítható, így áttért a tömör bükk használatára, ami egy új korszak kezdetét jelentette. A mester az értékesítésben is újító volt, az elérhető termékeket katalógusból árulta.
Ikonikus kávéházi szék hozta az igazi sikert
A nagy sikerű 4-es számú modellt a bécsi Daum kávéház tette ismertté, ehhez kötődik az első jelentős megrendelés: 1851-ben 400 darabot szállítottak belőle a pesti Angol Királynő Szállónak.
Ha van egy formaterv, amely Michael Thonet zsenialitását és történetének lényegét tükrözi, akkor az kétségtelenül a 14-es számú szék, közismert nevén a kávéházi szék. Ez a szék a maga egyszerűségében és eleganciájában a mai napig több, mint egy ülőalkalmatosság. Ez a darab a tervező azon álmának megnyilvánulása, melyben a művészet és a mindennapi funkcionalitás összefonódik.
View this post on Instagram
1859-es év áttörést hozott és egyben forradalmasította a kávéházak addig megszokott súlyosabb berendezését. Thonet a redukció mestere, mind a forma, mind a felhasznált anyagok tekintetében. A szék hat elemből állt, amelyeket hat csavarral és két anyával lehetett összeszerelni. Az ülőbútort úttörő módon lapra szerelve szállították: 36 darab fért el egy köbméternyi ládában. 1930-ig ötven millió darabot adtak el világszerte csak ebből a termékből. A szék formája tökéletesen igazodik a funkcióhoz, ugyanakkor az előállítási technológiát tükrözi, amitől a tárgy egyszerre autentikus, átlátható és kortalan. Ez az egyik legsikeresebb ipari dizájntermék, nem véletlenül nevezik a székek székének. Még napjainkban is gyártják, 214-es szék néven.
A Thonet nem csak egy márka, hanem egy mozgalom
Víziója újradefiniálta a bútortervezést, megalapozva ezzel tervezők és kézművesek generációinak munkáját. Ma Thonet tervei, különösen az ikonikus hajlítottfa székek, több mint funkcionális darabok; olyan műtárgyak, amelyek az innováció, a kitartás és a páratlan kézművesség történetét mesélik el.
A belsőépítészeket és a lakástulajdonosokat egyaránt elbűvöli a Thonet kreációinak időtlen eleganciája. Olyan örökségről tesznek tanúbizonyságot, amely gyönyörűen ötvözi a formát és a funkciót.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
Ágatha Ruiz de la Prada a színek királynőjeként ismert: a színeket a kreativitás és a boldogság nyelveként használja mindenben, amit csinál. Érdekel!
Ragyogó színek és életöröm: ez a spanyol nő teljesen felkavarta a lakberendezés világát
