Az albérletpiacnak hagyományosan pezsgő időszaka a nyár második fele. Ám a lakásbérlésben sok lehet a buktató, mutatjuk, mire kell figyelni!
Az albérlet havi költsége lassan csillagászati magasságokba emelkedik, de a feketeleves még csak eztán jön! A KSH adatai szerint tavasszal 270 ezer forint volt a kiadó fővárosi lakások átlagos bérleti díja. A 40 négyzetméternél kisebb garzonlakásoké pedig átlagosan 185 ezer forint volt. Most, hogy az albérletet kereső egyetemisták aktivizálták magukat a piacon, érezhetően kúszik fel a bérelhető lakások havi díja. Októberre 300 ezer forint/hó is lehet az átlag! Épp a hatalmas kiadások miatt nemcsak a lakás kiválasztásakor kell nagyon résen lenni, hanem a bérleti szerződés megkötésekor is. Óriási a rizikó, nagy a tét, ezért jogi szakértőhöz, dr. Rosta Márton ügyvédhez fordultunk elengedhetetlenül fontos tanácsokért.
Tisztázni kell: mi az, amit szeretnék és mit engedhetünk meg
Mielőtt belekezdenénk a keresésbe, fontos tisztázni az igényeinket és meghatározni a költségvetésünket. Mennyi pénzt tudunk havonta albérletre fordítani? Mekkora lakásra van szükségünk? Hány szobát szeretnénk? Milyen extra szolgáltatások (például parkoló, erkély, háziállat-barát) fontosak számunkra? Az előre meghatározott kritériumok segítenek szűkíteni a keresést.
A lokáció kiemelten fontos szempont az albérlet keresése során. Nézzük meg, hogy milyen távolságra van a munkahelyünktől, az iskoláktól, boltoktól, tömegközlekedési csomópontoktól. Vizsgáljuk meg a környéket is: milyen az infrastruktúra, a közbiztonság, vannak-e zöldterületek, parkok a közelben? Az albérletet személyesen is meg kell tekinteni, hogy megbizonyosodhassunk az ingatlan állapotáról. Ügyeljünk a részletekre: ellenőrizzük a falak, a padló, a nyílászárók állapotát, a vizes helyiségeket, a fűtési rendszert. Nézzük meg a bútorok és a háztartási gépek állapotát is, ha a lakás bútorozott.
Legyen alternatíva a tarsolyunkban!
A jó szomszédi viszony és a közösségi élet is fontos tényező lehet a választásban. Érdemes beszélgetni a szomszédokkal, ha van rá lehetőség, és információt szerezni a közösségről. Mennyire zajos a környék, milyen a lakók összetétele, vannak-e gyakori közösségi események? Mindig legyenek alternatívák a tarsolyunkban. Ne kötelezzük el magunkat az első látott lakás mellett, hanem nézzünk meg több lehetőséget is. Ezáltal jobb rálátásunk lesz a piaci viszonyokra és könnyebben találunk megfelelő ár-érték arányú albérletet. Legyünk rugalmasak és nyitottak, hiszen előfordulhat, hogy egy kisebb kompromisszummal hosszú távon jobban járunk. Ne felejtsük el, hogy a lakásbérlet egy olyan tartós jogviszony, melyben a felek együttműködésre vannak utalva. Éppen ezért nagyon fontos az emberi tényező is, a valamilyen szintű kölcsönös szimpátia, ha ez a történet elején már hiányzik, úgy jobb inkább egy másik bérlő vagy lakás után nézni.
Nem árthat az extra óvatosság!
Ha találtunk kedvünkre való ingatlant, és mindennel elégedettek vagyunk illetve a bérbeadóval is megállapodtunk, még akkor se írjuk azonnal alá a szerződést! Ha lehetséges, kérjük el a lakás tulajdoni lapját, és győződjünk meg arról, hogy a bérbeadó a lakás tényleges tulajdonosa-e, netán más okból (pl. haszonélvezet) valóban jogosult-e az ingatlan bérbeadására.
Az albérlet bérleti szerződésének megkötése és felbontása sem egyszerű
A bérleti szerződést törvényi előírás alapján írásba kell foglalni. Az írásba foglalás lehet két tanú előtti szerződés, illetve ügyvéd vagy közjegyző által szerkesztett megállapodás is. Jogi szempontból egyik okirati forma sem erősebb a másiknál, mégis érdemes szakember tanácsát kikérni a szerződés megkötése előtt. A bérleti szerződés felmondási feltételei gyakran bonyolultak és kedvezőtlenek lehetnek a bérlő számára. Fontos tisztázni, milyen időtartamra szól a szerződés, hogyan lehet azt felmondani, milyen kötelezettségekkel jár a felmondás.
Pénzügyekről csak fehéren-feketén!
„A korrekt és teljesen világos bérleti szerződés elengedhetetlen – szögezi le a szakértő, és hangsúlyozza: – A felek közös érdeke, hogy a bérleti díj összege egyértelműen rögzítve legyen, és az is, hogy határozatlan időtartamú szerződés esetén a bérleti díj „automatikusan” emelkedik-e az infláció mértékével. Ugyancsak rögzítendő, hogy a társasházi közös költséget a bérbeadó fizeti vagy ezt a bérlő átvállalja a tulajdonos bérbeadótól. A bérleti szerződésből fakadó bérlői kötelezettségek biztosítékaként jellemzően óvadék (más szóhasználattal kaució) fizetése történik a bérlő részéről. Itt fontos rögzíteni, hogy az óvadékot a bérbeadó mikor jogosult, milyen indokkal megtartani, illetve a bérleti jogviszony megszűnésekor miként köteles azt visszafizetni.”
Nem szabadulhat el a pokol a bérelt lakásban
„A bérlő szempontjából sarkalatos kérdés, hogy a bérbeadó mikor, milyen módon ellenőrzi az ingatlan használatát, erre ugyanis a jogszabály alapján jogosult. Célszerű a szerződésben rögzíteni, hogy a bérbeadó milyen gyakorisággal jogosult ellenőrizni, azaz megjelenni a lakásban, és azt mennyivel korábban kell bejelentenie a bérlő részére. Mindenképp rögzteni kell a szerződésben, hogy a bérlőnek majd milyen állapotban kell visszadnia az ingatlant a jogviszony megszűnésekor. A törvény ebben a körben általánosan fogalmaz, a pontos feltételeket, bérlői kötelezettségeket például takarítás, esetleges tisztasági festés érdemes a bérleti szerződésben rögzíteni. (Forrás: Fanny)
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
Akár néhány hónapra, akár évekre döntünk az albérlet mellett, egyáltalán nem mindegy, hogyan rendezkedünk be az ideiglenes otthonunkban. Lakberendezőnk most hasznos tippekkel lát el, hogyan teheted igazán otthonossá a bérleményt.Érdekel!
Albérlet személyre szabva: varázsold otthonossá a bérleményt!
