Hegedűs Fanni igazán sokoldalú alkotó, nem csupán bútorokat és installációkat tervez és kivitelez, de restaurátorként is tevékenykedik.
Fúr, farag, csiszol, és nem esik kétségbe, ha fizikai munkáról van szó. Egy a lényeg: bármi is a feladat, legyen köze a fához. Hegedűs Fanni élete az élő fák és a faanyagok körül forog, nem meglepő módon hivatását illetően is ez lett a meghatározó irány. Hogy célba érjen, előbb dizájnelmélet szakon végzett a MOME-n, majd asztalos képzettséget szerzett. Ezt követően restaurátorként diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, emellett erdész is. Egy különlegesen izgalmas magyar nővel beszélgettünk…
Fontosnak tartod a szerteágazó ismeretszerzést?
Gyerekkoromtól érdekelt a vizuális kultúra, a tudatos emberi nyomhagyás. A MOME-n és később a tárgyalkotás során a funkció és az esztétikai minőség mellett leginkább a tárgyak által keltett érzelmek kötötték le a figyelmemet. 21 éves korom körül úgy éreztem, hogy váltanom kell, és szeretnék elmélyedni valamiben, amit később igazán magas szinten művelhetek majd. Volt bennem egyfajta bizonyítási vágy is. Ekkor találtam rá a famunkára. Ez egy olyan szakma, vagy inkább hivatás, amely lehetőséget nyújt a folyamatos fejlődésre és tanulásra. Tulajdonképpen épp ez az igény és a társadalomtörténeti érdeklődésem az oka, hogy a restaurálás az életem részévé vált. Az erdészettel pedig a családom révén találkoztam, a nagyapám mellé társultam be az erdőgazdálkodásba.
Miért vonzódsz ennyire a fához?
Szerintem nagyon sokan vonzódnak a fákhoz, mert csodálatosak. Önálló karakterük, tulajdonképpen személyiségük van. Sok faj életciklusa hosszabb az emberénél is. A matuzsálem fák szemlélésekor megérthetünk valamit az élet és a halál misztériumából, a nemzedékek láncolatának körforgásából. Én magam is gazdálkodom egy erdőben, ahol olyan hársfák is állnak, amelyeket még a dédnagyapám ültetett. Hamvas Béla Fák című esszéjében pontos elemzést nyújt a fa és az emberi lét alapminőségét illetően. David Lynch filmrendező is emlegeti a fák fenségességét vallomásos időjárás-jelentéseiben. Anyukám arborétumokból gyűjtött magokról nevel kis fákat a teraszán. Az egyik kedves barátom, Kalotás Csabi zeneszerző pedig 160 fát ültetett a Duna menti kertjébe, amelyeket egyesével számon tart. Szóval sokan vagyunk, akik szoros kapcsolatot ápolunk ezekkel a nagyszerű élőlényekkel.
Egy ösztöndíj keretében hoztad létre az első kollekciódat. Mesélj erről!
A Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti Ösztöndíj lehetőséget biztosított arra, hogy egy éven keresztül a saját tervezésű bútorokra koncentráljak. A kedvenc fafajomból, hazai erdőgazdálkodásból származó diófából készítettem kisbútorokat, amelyeken igyekeztem minél több, valóban kézműves motívumot alkalmazni. Ilyen a pihenőszék textilmaradékokból szőtt ülőfelülete, valamint egyes plasztikusan megformált, szobrászati jellegű bútorrészletek. A kollekció készítésébe nagyon sok érzelmet vittem, és a visszajelzésekből úgy tűnik, hogy ez érződik is a végeredményen.
A tervezés mellett restaurátorként is tevékenykedsz. Hogyan fér meg egymás mellett a két terület?
A restaurátori munkához elengedhetetlen az alapos jártasság az adott szakmában, szükséges hozzá anyagismeret, technikatörténeti tudás, kézügyesség és jó megfigyelőkészség is. Egy restaurátori feladat megoldásának előfeltétele, hogy képesek legyünk elképzelni, az adott problémát milyen körülmények idézték elő. Én igyekszem belehelyezkedni a tárgy megalkotójának szerepébe, és próbálom megérteni a gondolatmenetét. Ez egy olyan folyamat, amelynek során rengeteg dolgot tanulhatunk, és mindezt aztán átemelhetjük az új bútorok készítésébe is.
Milyen projektekre koncentrálsz az utóbb időben?
A bútorkészítésen és a restauráláson kívül filmes kellékekkel is foglalkozom. Nyáron forgattunk egy dán–magyar koprodukcióban készülő művészfilmet Stranger címmel, én voltam a kellékmester. A történet 6000 évvel ezelőtt, a neolitikum idején játszódik, így egy végtelenül izgalmas tárgykultúra megelevenítéséért feleltem. Jelenleg installációkat készítek művészeknek, egyedi bútorokat tervezek és gyártok, valamint restaurátorként is dolgozom a Néprajzi Múzeum felkérésére.
További képekért görgess lejjebb, a galériához!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
A fiókos szekrény nem csak különleges formájával hívja fel magára a figyelmet. Enikő ecsetvonásai által szívet melengetően bájos, olyan új külsőt kapott. Érdekel!
Egy furcsa beosztású szekrény átalakulása: Enikő felébresztette álmából Csipkerózsikát
