Egy szecessziós falikárpit izgalmas története. Egy elkerülhetetlen szerelemről mesél ezúttal nekünk a Forma Boutique tulajdonosa, Madarász Magdolna.
Ahogy korábban már említettem, a szecesszió volt számomra az első művészeti szerelem. Ez a rajongás az évek múltával mit sem változott, ma is ugyanazt a csodálatot érzem, valahányszor egy szép szecessziós tárgy kerül a kezembe. Ezzel a gyönyörű falikárpittal sem volt másképpen. Egy kis vidéki zöldségpiacon bukkantam rá kora hajnalban, amikor egy néni éppen a kertjében termett zöldségeket kezdte kipakolni az immár 120 éves szőttesre. Minden meggyőző erőmet latba vetve kérleltem, hogy adja el nekem a míves darabot. Végül egy kerek összeg és egy csere takaró felajánlásával vált meg tőle, majd bevallotta, hogy egész napi keresete sem fogja meghaladni a kárpitért kapott vételárat. Így mindketten boldogok voltunk, én a szecesszió egy csodájával, ő pedig az aznapi extra profittal.
Az Arts and Crafts mozgalom Angliában
A szecesszió Európa-szerte más és más néven nevezett stílusa Angliában az Arts and Crafts mozgalommal már a 19. század közepén elindult. Éllovasa William Morris a Morris & Co cég alapítója és vezetője volt, aki termékei előállításánál figyelmen kívül hagyva a modern termelési módszerekkel szemben a kézműves munka fontosságát hangsúlyozta. Motívumvilágát a természet felé fordulás jellemezte, amely később kibővült misztikus és egzotikus elemekkel.
A bécsi szecesszió
A kontinensen belül a 19. század végén csúcsosodott ki az új stílus. Bécsben az 1897-ben 49 művész – szembenállásként a historizmus és az eklektika konzervatív értékeivel – létrehozta a kivonulás, a szecesszió irányzatát. A bécsi szecesszió legmeghatározóbb alakja, Gustav Klimt festőművész volt, aki az 1905-ben megalakult, és egész Európa iparművészetét befolyásoló Wiener Werkstette alkotóit is inspirálta. A társadalmi változásokkal, a művészet és a technikai fejlődés ellentéteinek kiélesedésével, valamint a feminizmus felerősödésével az új stílus az élet minden területére kiterjedt.
Gödöllői művésztelep
Magyarországon a Gödöllői művésztelep volt a szecesszió vezető műhelye, melyet 1901-ben Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor alapított. A népművészetből integrált egyedi hangvételű, üde szellemiségű alkotások egy egészen újszerű reforméletmóddal párosultak. A művésztelep lakói testi és szellemi egészségüket szem előtt tartva rendszeresen sportoltak, vegetáriánus módon étkeztek, otthonaikat és ruháikat maguk készítették. A művészet embert formáló szerepét az oktatásban is kiemelkedően fontosnak tekintették. Az 1904-ben kialakított textilszövő műhelyükből egyedülálló, a korszakot meghatározó gobelin, szőttes és kézimunka alkotások kerültek ki.
Ezen a kalandosan érkezett darabon nincsen jelzés, így származását tekintve csak találgatni tudunk. Alapanyaga len, szövéssel készült, szimmetrikus kialakítása és ornamentikája inkább a bécsi szecesszióra jellemző. Középrészen a nő, mint az „új művészet” alapvető eleme, a természettel egyesülő, azzal egységet alkotó lény. Van benne valami mágikus vonzerő, a hömpölygő részletgazdagság ellenére valami irigylésre méltó nyugalom. Minél tovább nézem, annál lenyűgözőbb a női szépség és a természet eme buja, varázslatos, csakis erre az időszakra jellemző harmóniája.
Építészet
Quittner Zsigmond, „a szecesszió gyöngyszemének” atyja
A millennium idején Budapesten mindenfelé építkezések folytak, a belváros és az Andrássy út is ebben az időszakban nyerte el jellegzetes arculatát, amihez Quittner Zsigmond épületei jelentősen hozzájárultak.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
