Érdekességek és történetek a 20. század lakberendezésének világából: Madarász Magdolna, a Forma Boutique tulajdonosa mesél a múlt század különlegességeiről egy-egy példával illusztrálva – ezúttal egy lámpáról, amely az olasz elegancia és kifinomultság megtestesítője.
Tervezőkről és nevekről írni komoly felelősség, mert csak megalapozott dolgokat mondhatunk. Így tehát kutatásba fogtam, és alaposan utánaolvastam mindannak, amit most leírok. Sokáig tartott, mert az olaszok nem csak szakmai titkaikat rejtegetik, de ipartörténetük is nehezen kibogozható.
A Velencétől kissé északra fekvő, híres-neves Murano városka öt kis szigeten terül el, s felvirágzása a 13. században kezdődött, amikor Velencéből kitiltották az üvegműveseket. Murano az üvegművészet központjává vált, kereskedelmi tevékenységét a tengeri úton történő szállítás jelentősen segítette.
A muránói üvegművesek, habár a technológia titkosítása miatt röghöz kötve éltek, kiváltságokat élveztek, kardot viselhettek, részleges mentességük volt a büntetőeljárások alól, s lányaikat a leggazdagabb Velencei családokba házasíthatták ki. Egészen a 17. századig, amikor a távol keletről hajón érkező üvegtermékek meg nem ingatták egyeduralmukat, ezzel hanyatlásba döntve egy iparágat s egy teljes várost.
Az újjáéledés a 19. század második feléig váratott magára, amikor 1866-ban Antonio Salviati megalapította hagyományos üvegfúvásra alapozó műhelyét, s Murano ismét felkerülhetett a térképre. Ettől kezdve gombamód szaporodtak a tradicionális manufaktúrák, melyek előtt a művészet általános térnyerésével és újjászületésével friss perspektívák nyíltak meg.
A 20. század Muranóban is a modern művészetről szólt. Idáig azt hiszem minden tiszta. És akkor jön a csodás, design falilámpa. Fa és fém alapon króm körök által közrefogott finom, fújt tejüveg. A gömb búra előoldalán folyadékként befelé folyó üveg és az azt körülölelő összesimuló króm körök elképesztő fényhatást hoznak létre.
Érdekes, hogy az üveg megfolyt alakját speciális melegítéssel érik el. Jellegzetes darabja a dizájntörténetnek. Mazzega, vágja rá a tájékozott nézelődő. Igen ám, de melyik, teszem fel a kérdést két óra kutakodás után. Ugyanis egyet alapítottak a 30-as évek elején, melyet eladtak és a háború után I.V.R. Mazzega néven indítottak újra. Egyet alapítottak 1946-ban AV Mazzega (Angelo Vittorio Mazzega) néven, egyet pedig az 50-es évek elején Mazzega Murano néven.
Nos a befutó, az 1946-ban alapított manufaktúra, AV Mazzega, aki elődeire alapozva főként csillárok és lámpák készítésével foglalkozott. Klasszikusan pazar velencei csillárok készítése mellett, folyamatosan megújulva rengeteg modern dizájnerrel dolgoztak az évek során, s az üvegművészetet és a formatervezés artisztikus gondolatvilágát összefonva készítették különleges darabjaikat.
A konkrét tervező, ennek a pazar darabnak az alkotója Gaetano Sciolari. A mézes és tejes színben, számtalan típusban és verzióban készült lámpacsalád világszerte ismerté tette a Mazzega nevet. A hagyományos, finom, olasz elegancia és a formát előtérbe helyező időszak egyvelege méltán lett a vintage lakberendezés ikonikus darabja. Ennek megállapításához, kutatás helyett, elegendő lesz mindössze ránéznünk…
Dekor
Látványos függesztékek: 9 különleges dizájnlámpa
A lámpák nem csak egyszerű világítótestek, egy-egy különlegesebb darab térformáló vagy dekorációs szerepet is betölthet.
