Ferth Tímea sokoldalú művész, aki különleges vizuális világot teremt. Jelenleg a filmiparban díszlettervező asszisztensként dolgozik, emellett dekorfalfestéssel, grafikával, illusztrálással foglalkozik.
Mikor kezdtél el érdeklődni a rajzolás iránt?
Már kiskoromban imádtam rajzolni, jártam vizuális iskolába, a gimiben pedig vizuális kultúra, valamint matematika fakultációra. 2014ben végeztem a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építőművészet szakon, azután három évet dolgoztam Koczoh Judit belsőépítész mellett, akitől nagyon sokat tanultam a szakmáról.
A közös munkáink során merült fel a falfestés mint dizájnelem gondolata. Az egyik alkalommal nem találtunk időben dekoratőrt, ezért elvállaltam a feladatot, és akkor jöttem rá, hogy ezt akarom csinálni. 2017 óta teljesen ráálltam a dekorfalfestésre. Imádom és óriási szenvedéllyel végzem a munkám, nem érzek fáradtságot, ha a falfestés grafikájáról és annak felviteléről van szó.
Sokféle stílusban alkotsz. Mi a kedvenced?
Nehéz megmondani, az adott megrendeléstől és az aktuális életérzésemtől függ. Nagyon szeretek állatos témában rajzolni, a dzsungeles jeleneteket tagadhatatlanul preferálom, de ezeket szívesen vegyítem egyszerű geometrikus elemekkel. A letisztultabb formavilágú falgrafikák mindig nagyon ütősek, de a buja dzsungeles őrületek is előtérbe kerültek az elmúlt években. Az urban jungle lényege a városi közeg, illetve viselkedés találkozása a természeti környezettel – számomra ez kimeríthetetlen téma!
A hétköznapokban mi inspirál?
Minden! Az ikertestvérem, a párom, a zene, a hangok, a fények, a színek, a mozgás, a csendéletek, a barátaim és úgy általában bármi. Fogékony vagyok a világra, elmerülök egy-egy képben, mozdulatban, amit látok. A zöld a kedvenc színem, de én magam narancssárga vagyok. A kék megnyugtat, a gyerekszobámban minden kék volt.
Egy ideig a kimértséggel társítottam a felnőttséget, a professzionalizmust, de ezt mint tudatlan, tapasztalatlan fiatal, nem igazán tudtam szívből művelni, érezhető volt az erőlködés. Aztán beért a személyiségem, és elfogadtam, hogy ilyen vagyok: dolgozik bennem valami gyermeki bolondéria, és szeretem a káoszt, azt, ami eltér az átlagtól, ami ellentmondásos.
A képeim ezt követően sokkal bujábbak, ugyanakkor rendezettebbek lettek, a kompozíciók, a fókuszpont, a dinamika a helyére került. Megérett a stílusom, ami addig eléggé csapongó volt. Utóbbi vonásom miatt viszont nagyon sokféleképpen tudok alkotni! Tavaly elvégeztem egy storyboard artist kurzust, emellett érdekel a concept art és a képregényrajzolás is. Néhány hónapja jelent meg Bojti Anna Éjszaka az állatkertben című gyerekkönyve, ez volt az első illusztrátori munkám, igazán örömteli feladat volt.
Művészként mi az elsődleges célod?
A falfestéseket a megbízóval közös szüleményünknek tekintem, számomra éppen ezért szerethetők. Mindemellett azért is értéket képviselnek, mert hozzájárulnak a meglévő épített környezet szebbé tételéhez. Előfordul, hogy tapétamintát kérnek tőlem, ilyenkor a grafika nagy méretre szabva, nagy felbontásban készül el digitálisan.
A munkáimat a gyermekeimként szeretem és gondozom, ugyanakkor mindegyiket addig alakítom, amíg megfelelőnek nem érzem. Iszonyú szenvedéllyel és energiával tudok dolgozni, előfordult már az is, hogy 36 órán keresztül festettem egyhuzamban. Festés közben sokszor eltölt egyfajta alkotói feszültség, de a vége mindig jó, és addig úgysem hagyom abba!
A munkád kapcsán mi az, amire igazán büszke vagy?
Nagyon büszke vagyok rá, hogy szabad kézzel festek a falra, az egyenes és az íves vonalakat is. Minden festés előtt fel kell vázolni a felületre a mintát, és én ehhez lehetőleg nem használok projektort. Fantasztikus érzés ilyen méretekben dolgozni!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!