Különleges, merész színvilágot tár elénk a felújított, patinás budai villa belső tere. Lilák, ciklámenek, vízzöldek, halványkékek lenyűgöző harmóniája és az 1910-es évek hangulata teszi egyedivé a házat.
Igazi szerencse, ha egy patinás, régi ház olyan új tulajdonosokra talál, akik szeretettel, odafigyeléssel és a legnagyobb tisztelettel állnak hozzá otthonuk újjáépítéséhez. Az Árkay Aladár által tervezett századfordulós építészeti gyöngyszemben első pillantásra az tűnik fel leginkább, hogy ragyog a színektől, márpedig Magyarországon nem jellemző az élettel teli, karakteres színek ilyen bátor használata. De hogyan is alakult ki ez a végeredmény?
– A férjem amerikai, New Yorkban született, így onnan érkezett a bútorok és a berendezési tárgyak nagy része, jobbára régi, többgenerációs családi darabok – meséli a tulajdonos, miközben körbevezet minket otthonában.
– Tulajdonképpen ezek kiegészítéseként került ide a többi, hazai régiségkereskedésekből, boltokból beszerzett bútor. Nagyon szeretjük a ház sajátos atmoszféráját, aminek része az erőteljes színek használata.
A ház belsőépítészeti kialakításával Hefkó Mihály Ybl Miklós-díjas belsőépítészt bízták meg a tulajdonosok néhány évvel ezelőtt. A köznapinak nem nevezhető feladat során a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy megidézzék az 1910-es évek különleges hangulatát, nagyvonalú eleganciáját, így teremtve harmóniát az 1912-ben épült villa homlokzata és belső terei között.
A megközelítőleg 450 négyzetméter alapterületű ház alsó szintjének egyik impozáns helyisége az étkező, ahol az antik bútorok meleg, vöröses faanyaga, az ehhez színben remekül illő parketta és a vöröses tónusú, nagyméretű perzsaszőnyeg kellemes légkört teremet. Légies tolóajtó különíti el a nappalitól, ahol egyértelműen előtérbe kerülnek az egymást élénkítő, pezsgő lilás és zöldes színek.
Az egész lakásban érvényre juttatott koncepciónak megfelelően minden fa megkapó és karakteres vöröses árnyalatban pompázik, ami remek kontrasztot alkot a fehér nyílászárók, parkettaszegélyek és egyedi gyártású radiátortakarók színével. A visszafogottabb lilás, bézs és zöldes falak tökéletes hátteret biztosítanak, a textilek, a szőnyegek és a bútorkárpitok pedig élénk színekkel teszik teljessé az összhangot.
Az emeleten, a privát szférának helyet adó területen a meghitt, nyugalmat sugárzó árnyalatok uralkodnak, meleg kékek, szürkék, illetve a bézs, és itt is fontos szerepet kapnak a vöröses árnyalatú faalapok. Ezekből a színharmóniákból születik meg az a különleges hangulat, amelytől egyedivé és megismételhetetlenné vált a villa.
A 20. század elejének megidézését napjainkban meglehetősen ritkán választják útmutatónak egy enteriőr kialakítása során, bár sokan térnek vissza az art deco, a Bauhaus vagy a retró világához. Ez egy olyan stílustörténeti ritkaság, amit csak az igazi műkedvelők keltenek életre otthonukban, az eredmény pedig ennek megfelelően kivételes.
