Németül wunderkammer-nek, azaz „csodakamrának” hívják azt az elrendezési módot, amikor a kiállítási tárgyakat nem különállóan, egy fehér fal előtt mutatják be, hanem sűrűn egymás mellett, izgalmas összevisszaságban. Erre emlékezet minket a következő, varászlatos enteriőr.
Egy olyan elemet sem lehetséges kiemelni ebben a szobában, ami ne lenne egyedi és különleges. A képek, a bútorok, de még a textilek is sajátos kisugárzással és történettel rendelkeznek, a gyönyörű pink liliom pedig segít kiemelni az összhatás szépségét.
A régi írógépek a kedvenceink közé tartoznak, a gobelinekkel és a rojtos lámpaburával együtt pedig igazán nosztalgikus hangulatot teremtenek. Mindennek tökéletes hátteret biztosít a kék tapéta és a kézzel festett, piros szekrény.
A hétköznapjainkba könnyedén beilleszthető a wunderkammer módszer, elég ránézni erre a könyvespolcra. Minden pontjára jut egy-két különlegesség anélkül, hogy funkcióját vesztené vagy használhatatlanná válna a bútor.
