A karácsonyt megelőző időszakban szinte mindenki vásárol legalább egy cserép mikulásvirágot.
A növény díszítő értékét a klasszikus karácsonyi pirosra, illetve a nemesítésnek köszönhetően krémfehérre, citromsárgára, barack- vagy lazacszínűre változó fellevelek adják. Évről évre új színváltozatok jelennek meg, amelyeket akár csoportba rendezve is használhatunk a lakás dekorálásához. A foltos vagy a szélükön csíkos hibridek tetszés szerint társíthatók egyszínűekkel.
Maxik és minik
Az eredeti élőhelyén vadon tenyésző mikulásvirág 3-4 m magas bokorrá terebélyesedik, sőt hosszú életű fává fejlődik. A kertészetekben szezonális szobanövényként nevelik, és a bokrosodó vagy törzsesre alakított példányok magassága általában nem haladja meg a 60 cm-t. Egyre kedveltebbek a minik, amelyek akár a számítógépünk mellett is elférnek egy csinos kaspóban, vagy felkopaszodott cserepes mikulásvirágunk köré rakhatók.
Tanácsok a vásárláshoz
Figyeljük meg a színes fellevelek között alig észrevehetően megbújó apró, sárgászöld virágokat, és bimbós példányt válasszunk. Ne kapjuk fel az üzlet ajtajából a legelső cserepet, mert a mikulásvilág érzékeny a beáramló hidegre és a huzatra. A sérült levelű vagy kókadt növényt is hagyjuk a boltban! A megvásárolt példányt jól becsomagolva, a lehető legrövidebb úton szállítsuk haza, hogy ne fázzon meg.
Gondozási tudnivalók
A lakásban világos helyen érzi jól magát, de a közvetlen napsütéstől óvni kell. Rendszeresen locsoljuk szoba-hőmérsékletű vízzel, és egy-két hetente tápoldatozzuk. A túlöntözés, a hideg, a huzat, valamint a túl száraz levegő egyaránt levélvesztést okozhat, ezért két öntözés között a föld felszínét hagyjuk kiszáradni. Ha mindezeket betartjuk, akár tavaszig is gyönyörködhetünk a színes fellevelekben.
TUDTA? Egy virágsztár útja a dzsungelből Hollywoodig
A kutyatejfélékhez tartozó mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima) Dél- és Közép-Amerikában őshonos. A piros felleveleiből kinyert színezőanyagot az aztékok kelme- és arcfestésre, tejnedvét lázcsillapításra használták.
Kapcsolata a karácsonnyal a 16. századi Mexikóban kezdődött. A legenda szerint egy Pepita nevű kislánynak nem volt pénze, hogy ajándékot vigyen a Kisjézusnak a templomba, ezért az út menti növényekről szakított hajtásokból kötött egy csokrot. Amikor letette az oltár mellé, a levelek ragyogó vörösre változtak. Ezért a mikulásvirág a szívből adott ajándék varázsát jelképezi.
Európába 1804-ban hozta el a mikulásvirágot Alexander von Humboldt német természettudós.
A növény karácsonyi szezonra időzített termesztését a 20. század elején egy német bevándorló, Paul Ecke kezdte el a kaliforniai farmján, és akkoriban szálanként árulta a hollywoodi filmcsillagok villanegyedében nyitott üzletében.
