Ismét igény van a különleges berendezési tárgyakra, és végre a régi nagy porcelángyárak is új irányt vesznek. A jelenlegi trendek lehetőséget nyújtanak az alternatív tervezőknek kreativitásuk kihasználására, a jövő eljárása pedig akár a 3D-s nyomtatás is lehet – mondja Lublóy Zoltán porcelántervező.
– Tulajdonképpen mi a különbség a cserépedény és a porcelán között?
– A legnagyobb különbség az alapanyagban van. A porcelánban nincsen vas, mint a cserépben, az égetése is sokkal magasabb hőfokon, 1200 Celsius-fok felett történik, így jóval tömörebb lesz, sokkal kevésbé porózus. A cserépnek magas a vastartalma, ez adja a jellegzetes terrakottaárnyalatot, míg a porcelán alapszíne fehér. Van más fehér színű agyag is, a majolika például egyfajta középkategória, annál kicsit keményebb a kőedény, de a legmagasabb minőségű kétség kívül a porcelán.
– Hogyan jutnak a művészek az alapanyaghoz? Ön például maga állítja össze vagy készen vásárolja a keveréket, amit használ?
– Lehet kapni kész alapanyagot, de van, aki saját keveréket készít. Én ezt csak akkor teszem, ha valamilyen speciális tulajdonságra van szükségem. A porcelán fő összetevője a kaolin, amihez kvarcot, földpátot szoktak adagolni. Kínában, a porcelán őshazájában ez az anyag természetesen hozzáférhető, mivel megtalálható a földben, mint nálunk az agyag.
– Azt mondja, általában nem korongot használ, hanem kiönti a tárgyakat. Így egyszerűbb vagy egyszerűen nem szereti a korongot?
– Semmi bajom a korongozással, sőt tudok is korongozni, ami ma már a keramikusok közt is ritkaságszámba megy. De ez a technika beszűkíti a formázási lehetőségeket, hiszen csak forgástesteket lehet létrehozni vele. Ráadásul, amikor arra van szükség, hogy pontosan ugyanolyan legyen két tárgy, akkor az öntés segítségével rengeteg időt lehet nyerni.
– Egy interjúban azt mondta, hogy a nagy gyárak jövőjét nem látja, inkább alternatív tervezők munkáiból merít inspirációt. Kiket nevez alternatív tervezőnek?
– Aki érzi a közegét, aki jelen van, figyel a világra és reagál rá a tárgyaival. A nagy gyárak évtizedek óta ugyanazt csinálják, ugyanazt a mintát készítik el ma is, mint kezdetben, pedig a porcelán ettől nem lesz százéves, csak unalmas. Paradigmaváltásra van szükség, még az étkészletek esetében is.
– Azt mondta, szeretne a porcelánon kívül más területeken is alkotó tevékenységet folytatni…
– Valóban, érdekel az egész lakberendezési spektrum, ami szerintem napjainkban forradalmi változásokon megy keresztül. Ma már ismét igényük van rá az embereknek, hogy szépen megterített asztal mellé üljenek le, hogy különleges és egyedi tárgyakkal vegyék magukat körbe, és ezt tervezőként nagyon izgalmas megélni.
– Úgy tudom, nagyon fontos szerepet kap munkáiban a funkcionalizmus…
– Régebben kiemelkedő jelentőséget tulajdonítottam a praktikumnak, mára ebbe kicsit beleuntam, mert a funkcionalizmus elsősorban a használati tárgyakról szól. A kreativitásnak sokkal nagyobb teret ad az úgynevezett Home Decor, azaz a belső berendezési tárgyak világa. Egy időben szinte teljesen eltűntek a lakásokból a szobrok, pedig egy karakteres alkotás meghatározó darabja lehet egy lakás berendezésének, és nagyon sok mindent elárul a gazdájáról. Szerencsére mostanában ismét elkezdték keresni őket. Nekem például van otthon egy fantasztikus rókaszobrom, Jaroslav Ježektől.
– Lehet porcelánból 3D nyomtatást csinálni? Vajon tényleg ez lenne a jövő?
– Olyannyira, hogy ebből írom a doktorimat. Fantasztikus dolgokat teremthetünk a 3D-s technológia segítségével, olyan mintákat, geometriát, amiket kézi munkával egyszerűen lehetetlen. Nagyon sok lehetőséget látok ebben.
