A kormány 2010 óta következetes, a családokat segítő támogatási rendszer megalkotása mellett számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy a lakosság életkörülményeiben a stabilitást a munka és az azzal megkeresett bér jelentse. Ennek köszönhetően mára Magyarországon az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta az uniós tagállamok közül. A nőket számos intézkedés segíti a gyermekvállalásról szóló döntésükben, sőt a kisgyermekesek kiemelt támogatásban részesülnek munkavállalásuk után is.
Magyarországon 2010 óta több mint 700 ezer új munkahely létesült. Míg a kormányváltás évében 11,2 százalékos volt a munkanélküliség, addig 2017 végére az állástalanok aránya harmadára, 3,6 százalékra csökkent. Ezzel Magyarország az európai uniós országok közül az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátájú ország. A szocialista–liberális kormányok az alanyi jogú segélyezés politikájával, a bérek alacsonyan tartásával, és a reálkeresetek csökkenésével nemhogy ösztönözték volna a munkába állást és a családalapítást, hanem kényszerű választás elé állították a családokat.
A Fidesz–KDNP első intézkedései között a munkahelyteremtés mellett a munkaalapú társadalmi modell kialakítását tűzte ki célul, az eredmények pedig mára igazolják, jó döntés volt a támogatási rendszer munkaviszonyhoz kötése. A családoknak nyújtott adó- és járulékkedvezmények 2010 és 2018 között tizenegyszeresükre, 355,6 milliárd forintra emelkedtek. E kedvezmények bevezetése elengedhetetlen volt a munkanélküliség visszaszorításához. Egyfelől a munkavállalók jelentős, évről évre emelkedő adókedvezményt kapnak egy vagy több gyermek nevelése esetén. A kétgyermekesek jövőre már 40 ezer forintra lesznek jogosultak. Másfelől a munkaadók a Munkahelyvédelmi akcióban jelentős ösztönzést kaptak. A fiatalok, az idősek, a képzetlenek, és még számos társadalmi réteg foglalkoztatása esetén jelentős járulékkedvezményt érvényesíthet a foglalkoztató. Az intézkedés jelentősen ösztönözte az állástalanok visszaszorulását.
A foglalkoztatottak aránya a 2010-ben mért, alig több mint 50 százalékos szintről 69,3 százalékra bővült a 15–64 éves korcsoportban. A gazdaságilag aktívak aránya 9,1 százalékkal emelkedett 2010 óta, tavaly év végén a 15-64 éves korcsoport aktivitási aránya 71,2 százalékra nőtt.
A munkanélküliség visszaszorítása, gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottsági szint megközelítése újabb lehetőséget teremtett arra, hogy a kormány nemcsak a kisebb adó- és járulékfizetési kötelezettséggel, de egyéb intézkedésekkel is segítse a családok gyermekvállalását a kisgyermekes nők munkába állásának jelentős támogatásával. A baloldali, liberális kormányzás alatt gyakran azért nem vállaltak a nők gyermeket, mert állásukat, ezzel megélhetésüket, anyagi biztonságukat féltették. A Fidesz–KDNP a korábban két évre csökkentett gyes időtartamát kormányra kerülésekor ismét három évre emelte, ezzel Magyarország sok uniós tagállamhoz képest jóval komolyabb segítséget nyújt a gyermeknevelésben.
A kormány egyik legjelentősebb intézkedése volt a gyed extra bevezetése 2014-ben. Korábban a gyermekgondozási ellátások melletti munkavégzés számos korlátba ütközött. Az intézkedéscsomagnak köszönhetően az ellátásokat már több gyermek után is igénybe lehet venni, 2016 óta pedig a gyes és a gyed folyósítása melletti munkavégzés a kisgyermek féléves korától lehetséges. A hallgatói vagy diplomás gyed az idei évtől már a gyermek kétéves koráig jár. Az intézkedések hatására tavaly több mint 47 és fél ezren tudtak az ellátások mellett heti legalább harminc órában dolgozni s több mint 39 ezren több gyermek után vehették igénybe egyidejűleg az ellátást. A gyed extra bevezetése 87,8 ezer embernek segített összehangolni a gyermeknevelést a munkavállalással.
A kormány a kisgyermekesek munkavállalásának érdekében a szocialista éra idejében teljesen elhanyagolt bölcsődei, óvodai hálózat megújulására is jelentős összeget fordított. A mintegy 110 milliárd forintos keretösszegből több mint 4800 új bölcsődei férőhely jött létre, míg több mint 11 ezer fejlesztése valósult meg. Az óvodai férőhelyek száma több mint háromezerrel nőtt, valamint csaknem 60 ezer korszerűsítése történt meg. A program tovább folytatódik.
Szintén a munka, a gyermekvállalás és a női dolgozók társadalmi szerepének elismerése miatt vezette be a kormány a Nők 40 lehetőségét. Ennek köszönhetően a nők negyven év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek. A fontos társadalompolitikai intézkedésnek köszönhetően ők részt tudnak vállalni a gyermeknevelésben, fiatalabb hozzátartozóikat támogathatják. A Nők 40 programnak köszönhetően eddig már több mint 220 ezer nő tudott negyven év munkaviszonyt követően nyugdíjba vonulni.
A számos intézkedés kedvező hatásait az adatok is igazolják. A 25 és 49 év közötti nők foglalkoztatási rátája 2013 óta jelentősen, 69,3 százalékról 76,5 százalékra nőtt. Hasonló mértékben emelkedett azoknak a nőknek a munkába állása is, akik háztartásában egy, kettő, vagy több gyermek él. A legnagyobb mértékben a három év alattiakat nevelő nők foglalkoztatási rátája emelkedett, közel 19 százalékkal.
Az adatok tehát egyértelműen igazolják, hogy a kormány családpolitikájának, munkavállalókat támogató rendszerének köszönhetően könnyebben összehangolható a családalapítás, gyermekvállalás, és az elhelyezkedés, míg az MSZP–SZDSZ kormányok idején alacsony volt a kisgyermekesek foglalkozási aránya, számos akadályba ütköztek, féltették állásukat, és évről évre azzal szembesültek, egyre kevesebb támogatásban részesülnek.
Soha nem látott mértékben emelkednek a keresetek
Nem csak a munkanélküliséget sikerült visszaszorítania a kormánynak. A gazdaság szerkezetének átalakítása és a 2013 óta folyamatos növekedés lehetővé tette, hogy jelentősen, két számjegyű mértékben emelkedjenek a bruttó keresetek. Ennek köszönhetően nőtt a lakosság életszínvonala, amit a szintén növekvő fogyasztás, valamint az egyre bővülő lakossági megtakarítások is alátámasztanak.
A bérek értéke is kimagaslóan, korábban nem tapasztalt mértékben emelkedik, így a munkaviszony által elérhető kereset, és a hozzá kapcsolódó támogatások ismét stabilitást hoztak a családoknak. A várakozások szerint a felzárkózás folytatódik, amelyre a hosszú távú, 2016-ban megkötött bérmegállapodás jó alapot teremt.
