Németül wunderkammer-nek, azaz „csodakamrának” hívják azt az elrendezési módot, amikor a kiállítási tárgyakat nem különállóan, egy fehér fal előtt mutatják be, hanem sűrűn egymás mellett, izgalmas összevisszaságban. Erre emlékezet minket a következő, varászlatos enteriőr.