Weiler családtól nem állt távol az ötlet, hogy saját maguknak tervezzenek nyaralót, hiszen a szülők építészek, a fiuk pedig képzőművész!
Izgalmas műhelytitkokat ismerhetünk meg ennek a balatoni nyaralónak a történetéből: megtudhatjuk, hogyan zajlik a munka, ha egy képzőművész és két építész tervez saját hétvégi házat, és családi projekt keretében együtt választják ki a színeket, anyagokat, formákat. A balatoni galéria-nyaraló ötlete családi összefogás eredményeképpen valósulhatott meg, Weiler Péter képzőművész építész szüleivel, Solt Évával és Weiler Árpáddal közösen hozta létre.
Weiler-nyaraló és galéria
Weiler Péter már jó ideje kutatott az északi parton megfelelő telek után, ugyanis egy kis galériát szeretett volna nyitni. A hirdetéseket nézegetve figyelt fel a révfülöpi temető sírkőműhelyét ábrázoló képekre. Megmutatta a fotókat anyjának és apjának, és mivel nekik is tetszett a hely, megvették az ingatlant. Az adásvétel lebonyolítása után elkezdődött a közös gondolkodás. Mind az építész szülők, mind a megkérdezett kivitelező azt mondta, hogy a régi műhely menthetetlen, le kell bontani, ekkor merült fel az ötlet, hogy az új épület legyen egyúttal nyaraló is. Ezt követően elindították az engedélyeztetési procedúrát, amely a Balaton környékén különösen hosszú és fárasztó.
A teraszról a nappali és a konyha közös terébe jutunk, innen mindkét irányban nyílik egy-egy szoba. A fürdőszoba a konyha mellett található. A belső térben mindenhol látszanak a ferde tetőt tartó gerendák, ugyanilyen fenyőből készült a terasztető is. A berendezést alapvetően Péter végezte, de minden kérdésben egyeztetett a szüleivel; lépésről lépésre, fokozatosan alakította ki az enteriőrt.
Így született az ötlet
– Az inspirációt egy Mondrian műveire emlékeztető velencei kávéscsésze adta. A helyiségek hangulatát a fehér falak, a laminált padló, a natúr fa és a fekete részletek határozzák meg, három alapszín vonul végig az egész házban – magyarázza Péter a koncepcióját. Hozzáteszi, hogy édesapja – aki a Bauhaus szakértőjeként könyvet is írt a korszakról – ugyancsak ilyen letisztult belső térben gondolkodott. Általában a legkedvezőbb árú megoldásokat választották, ám a beltéri ajtóknál kivételt tettek, mert a piros, kék és sárga egyedi üvegajtóknak nem tudtak ellenállni.
A festmények mind Péter alkotásai, de a falakra kerülő a képeket együtt válogattak ki, ahogy a bútorokat és kiegészítőket is. Eleinte foglalkoztatta őket a gondolat, hogy nem lesz-e nyomasztó a miliő a temető közelsége miatt, de aztán eloszlatta aggályaikat egy utazási emlék: eszükbe jutott, hogy Bertolt Brecht berlini lakásának ablaka is egy sírkertre nyílt. Ez a tény, illetve a híres drámaíró hozzáállása ébresztette rá őket, hogy a temető az életről szól, azokról, akik életben vannak, és azt üzeni, hogy minden percet ki kell használni, mert az idő a legnagyobb kincs.
A gyönyörű galériaként is működő nyaralóról még többet tudhatsz meg Lakáskultúra magazin júniusi lapszámából. A magazint keresd az újságárusoknál!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
A magasra kapaszkodó lilaakác olyan lehet a kertben, mint függöny a lakásban: díszít, térelválasztóként is funkcionál, és elrejtheti a leplezendő részleteket. Érdekel!
Bámulatos virágzuhatag: lilaakác, a kertek királynője
