Történet a nagy múltú házról és az itt megtalált felhőtlen napokról. S benne az anyáról, aki nemcsak kitalálta, de folyton-folyvást építgeti a gondtalanság falait.
– Gyerekeket és felnőtteket nevelek – mesél jelenlegi foglalkozásáról Judit, mialatt a szombati napsütést élvezzük az édeni kertben. Közben készül a pitypangtea Berta aprócska edényeiben, a szaletli deszkapadlóin. Pár órányi átállás elég, hogy a család vidéki életmódra váltson és a nagyvárosból kiszakadva hétvégenként ki-ki elmerüljön édes teendőiben.
Boldizsár, a nagyfiú – miután belakta a néhai borospincéből kialakított rezidenciáját – lovagolni indul a Káli-medence lankáira. Alig egy év alatt profi tereplovas és a legszebb erdők ismerője lett. Öccse, Barnabás a ház végi műhelyében, saját satupadján fúr-farag, majd a közeli asztaloshoz indul továbbképzésre. Egyre szebb famunkái mellett mostanában a fémművességgel is próbálkozik a tízéves mester. Attila, a családfő csak estére várható, amikor már jó néhány pecást maga mögé utasított a helyi horgászversenyen. Harmincévnyi kihagyás után visszatért a gyermekkori hobbihoz, kitanulva a sportág csínját-bínját. Így az ízletes zsákmányból és a kisimult idegekből egyaránt profitálnak a családtagok, akik minden vasár- és ünnepnapon kipihenve távoznak a Balaton partjáról.
Hat éve találkoztak a házzal, amiről kiderült, hogy régóta hiányzik belvárosi életükből. Anya már az újsághirdetésből, majd az első zimankós vizitálás során beleszeretett, így minden realitás ellenére a sajátjuk lett az egykori kisnemesi nyaraló, ami ugyanezen évszázadban államosított birtok és állomásfőnöki otthon is volt már. Majd hamar kiderült, hogy leginkább ők lettek a házé: a közös céljaik, legjobb ötleteik, legrégibb vágyaik, utazási élményeik és az összes kreativitásuk, melyet kiélhettek a százéves falak közt. Évekig óvatosan ismerkedtek egymással, mialatt a gazos kert kivirult, a fehér falak színesedtek, az új bútorok helyükre kerültek, a régi tárgyak megszépültek az átvarázsolt környezetben.
Majd az épület nagyobbra nőtt, beékelődve a sziklás hegyoldalba és helyet kérve magának Judit összetett „portfóliójában”, valahol a gyereknevelés, a tanácsadói munka, a doktori képzés, a két háztartás, a blog- és könyvírás, valamint a hobbi-bútorfestés között. Még szerencse, hogy ez ügyben akadnak segítő sorstársak, hivatásos kérdezők, okos és jó emberek. De minderről bárki cseveghet szakértő vendéglátómmal, ahogy én is tettem e tavaszi hétvégén, amikor a gondtalanság házában krumplipucolással ünnepeltük magunkat és a közelgő anyák napját.
