Egy laikus is meglátta volna a lehetőséget ebben a remek adottságokkal rendelkező lakásban, az építész tulajdonosok azonban kivételes enteriőrt hoztak létre. A Weiler házaspár otthonát az antik és modern összhangja teszi igazán vonzóvá.
Amikor a filoxéravész miatt a budai dombokról eltűntek a szőlőültetvények, a főváros lehetőséget kapott a terjeszkedésre, . Ekkor kezdett beépülni a Rózsadomb is. Az új házak nagy részét a kor jeles építészei tervezték, például Pogány Móric, akinek nevét – Tőry Emillel és Györgyi Dénessel együtt – a torinói világkiállítás magyar pavilonja tette világszerte ismertté. A többféle stílusban alkotó Pogányra komoly hatást gyakorolt a modern építészet. Ebben az alkotói korszakában tervezte a rózsadombi Bauhaus villát. Az Áfonya utcában lévő ház legnagyobb lakását egy építész házaspár vette meg.
A rózsadombi Bauhaus villa 1934-ben épült
Weiler Árpád és Solt Éva szakértőként műemlékvédelemmel is foglalkozik, így különösen értékelték az eredeti állapotban fennmaradt részleteket. „Mi pécsiek vagyunk, az építészirodánk is ott működött, de nyugdíjba vonulásunk után eldöntöttük, hogy a fővárosba költöztünk, a Budapesten élő gyerekeink közelébe. Az Áfonya utcai ház az adásvétel lebonyolításával párhuzamosan esett át homlokzatfelújításon, így csak a belső térrel kellett foglalkoznunk” – mondja a tulajdonos. A 1934-ben átadott Szánthó-villa arányos Bauhaus épület, félköríves lépcsőházzal fordul az utca felé, és több oldalon terasz kapcsolódik hozzá. A háború után az ingatlant felosztották, egy-egy kis lakást alakítottak ki a földszinten és a félemeleten. A Weiler házaspár a harmadikat vette meg, ahová a volt főbejáraton léphetünk be a teraszról. Egy kisebb lenti rész mellett a teljes legfelső szint az övék.
A lakás megőrizte a korszakra jellemző kényelmes elrendezést
„A bejárati szinten rendeztük be a fővárosba átköltöztetett irodánkat, a Pécsről hozott rajzasztalokkal, fent pedig a lakótér található. Az alaprajz adott volt, tulajdonképpen a fürdőszobát és a konyhát kellett újratervezni. Ez azért is egyértelmű volt, mert a felső szintet nem érintette a leválasztás, teljesen megőrizte a korszakra jellemző kényelmes elrendezést – magyarázza a szakember. – Nem véletlen, hogy annak idején nagyon szerették a Bauhaus lakásokat, hiszen rendkívül jó bennük élni. A belmagasság egységesen 3 m, és minden helyiség alapterülete nagyobb 12 m2-nél, még a fürdőszoba is kifejezetten tágas.”
Különleges szépségű, eredeti nyílászárók
Ráadásul nem csak az alaprajz maradt az eredeti. Az 1934-ből származó ablakok Molnár Farkas korai munkái, ráadásul különleges megoldással készültek, egyik felüket toló, a másikat nyíló, kapcsolt gerébtok fogja össze. A látványt az eredeti ablakkilincsek teszik teljessé. A konyhán és fürdőszobán kívül minden helyiségben párnafás tölgyparketta borítja a padlót, amely szintén a villa építésének idején került ide. A berendezés elegánsan eklektikus, a tulajdonosok magukkal hozták korábbi pécsi otthonukból a meglévő bútoraikat és tárgyaikat… – Kissé franciás hatást kelt az enteriőr, az antik és a modern elemek harmonikusan együtt élnek a térben. A falakra családi örökségből származó régi festmények kerültek, a bútorok között is van pár különleges antik darab, de többségük a modernista irányzatot képviseli – mutat körbe vendéglátónk…
A rózsadombi Bauhaus villalakásról készült teljes cikket gyönyörű fotókkal a novemberi Lakáskultúrában találod! A friss lapszámot keresd az árushelyeken!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
Egyedi színvilággal és érdekes megoldásokkal van teli ez a rákosligeti családi ház. A stílusosan berendezett otthon egyik középpontja a különleges konyhasziget. Érdekel!
A nagy Gatsby Rákosligeten: Bauhaus hatások, art deco elemekkel
