A rendhagyó alaprajzú lakás Siófok szívében van, a Fő térre néz. Tulajdonosa már előző otthona megteremtését is Istvándi Horváth Bea lakberendezőre bízta, s annyira elégedett volt a munkájával, hogy a közelmúltban vásárolt, új, szerkezetkész állapotú lakásának berendezésére is őt kérte fel. Nagy alkotói szabadságot biztosítva csak azt kérte, hogy a végeredmény elegáns, praktikus, jól lakható, minőségi lakás legyen.
Mint az alábbiakból kiderül, Bea megbirkózott a lakberendezőt próbáló feladattal. Alighanem szakmai kihívás volt a javából ennek a lakásnak a berendezése. Szinte nincs is benne párhuzamos fal, a frontfelülete pedig ívelt. Mi volt a koncepciód a tervezéskor? – A legnagyobb feladatot az jelentette, hogy a szabálytalan L-alakú alaprajzzal tervezett, 62 négyzetméteres lakás megszokottnál jóval hosszabb közlekedőjét úgy integráljam az egységesített belső terekhez, mintha az is a lakás teljes értékű része, és nem közlekedő lenne – mondja Bea. A végső célom pedig az volt, hogy a furcsa alaprajz ellenére a térérzet is növekedjék. Ezt nem csupán a lakás teljes alapterületét borító, wengé árnyalatú padlóburkolattal, hanem a közlekedő praktikus hasznosításával, valamint a bejáratnál kezdődő és a nappali-konyha-étkezőben véget érő, speciális világítással is erősítettem. Szerencsére a hosszú közlekedő kissé szélesedő V-alakban torkollik a lakótérbe, így lehetőségem nyílt arra, hogy a WC tere után, annak falsíkjától mintegy méternyire kiugratva járható gardróbszekrényt telepítsek. Az igazi látványosságot azonban a másik falsík mutatja, amelynek a tövében kivilágított, keskeny kavicságyat futtatok a belső terekbe, egészen a hálóig. Ezt a mennyezeten gipszkartonba ültetett, dupla halogénlámpa-sor kíséri.
A nappali-étkező-konyha hármasát is remekül egységesítetted, olyannyira, hogy a konyha szinte észrevétlenné válva a nappali szerves része lett. Miféle kunsztokat alkalmaztál ebben az esetben? A saját tervezésű konyhabútor a lakás összes többi, szintén általam tervezett beépített bútorával azonos forma- és színvilágú. Ezért is rejtettem minden elektromos háztartási készüléket magába a bútorba, sőt, a fogantyúkat is elhagyva még egységesebb lett az összkép. Fogantyúk helyett ugyanis a már feledésbe merülő, egyszerű megoldást, a beépített rugó segítségével nyomásra működő zárszerkezetet alkalmaztam. A konyhabútor alsó szekrénysorát pedig dübelekkel a falra erősítve lebegtetem, fénycsíkkal nyomatékosítva a látványt. A nappaliban folytatva a konyhabútor szín- és formavilágát vele azonos, furnéros bútorlappal borítottam az ablakok közti falfelületet, amelyet alumínium sínrendszerrel osztottam. A sínrendszer nem csupán a konyhabútor osztására utal, hanem azt is lehetővé teszi, hogy a hornyába bármikor tetszés szerinti méretű polcok, vagy esetleg szekrény is akasztható. A hálót csak görgős, homokfúvott üvegajtóval, illetve fallal szeparáltam az aktív terektől, s ennek nemcsak esztétikai, hanem praktikus funkciója is van. A nappaliban úgy helyeztem el a nagyméretű tévékészüléket, hogy azt ágyból is lehessen nézni az ajtó elgörgetése után. Ide is behoztam a nappali-étkező-konyha jellegzetes szín- és formavilágát. A wengé padlóburkolat mellett megjelenik a már említett furnéros bútorlap-borítás az ágyfej mögötti falon, ugyanazzal a kivitellel, mint a nappali falán. S minthogy a hálószoba mögött kapott helyet a fürdőszoba, a közös falon lévő bútorlapot homokfúvott falú, világító falfülkékkel osztottam, így a fürdőszoba fénye a hálóban, a hálóbeli fény pedig a fürdőben dereng. A lakás szín- és formavilágát ismétlő fürdőszoba a maga egyszerűségében is rendkívül megkapó. A bézs burkolat, az épített zuhanyfülke mellet a mosdó és környéke is figyelemre méltó. Ezt a helyiséget is igyekeztem a lakást uraló látványhoz igazítani, azzal egységesíteni. A lakást borító wengé padlóburkolat, a lakóterek furnéros bútorainak kistestvére mint fürdőszobabútor, valamint a nappali mészkőből készült, rusztikus kialakítású tévéfala itt is visszaköszön, minthogy a falat és a zuhanyfülkét magasfényű mészkőlapokkal burkoltam. A pipereszekrény mint falfülke jelenik meg, a tükör pedig mint ennek tolóajtaja. Mindezek után nem csoda, ha a megrendelő teljesen elégedett Bea, pontosabban Bea és munkatársai, a lelkiismeretes kivitelező, Csapody Zsolt, és az ügyes kezű asztalos, Pozsonyi István munkájával. Annál is inkább, mert a nem látható komfortot is megteremtették: például a lakás fűtését-hűtését geotermikus energiával oldották meg, távirányítóval működik a világítás, valamint az elektromos redőnyök mozgatása.