A Lechner Ödön tervezte lakóház cirkalmas díszítésű kéményei alatt igazi kincset rejt: a környező tetőkre néző, napfényes műtermet, amely a szomszédos padlástér beépítése után egy háromtagú „művészcsalád” hangulatos otthona lett.
Eredetileg csupán az alkotást és az itt töltött időt szerettük volna komfortosabbá tenni azzal, hogy a műterem mellett egy kisebb „lakást” alakítunk ki – mesél a kezdetekről Csurka Eszter kortárs képzőművész, majd hozzáteszi: ez az elképzelés már az elején megdőlt, mivel a férjével, Sárközi Csabával és a lányával, Lilivel végül mindnyájan ideköltöztek.
Az építész férj és az érdekességekre fogékony Eszter hamar felismerték a „tetőtérségből” fakadó építészeti potenciált, amely az átlagostól eltérő térkialakítást tett lehetővé. A tetőszerkezet jellege megkönnyítette, hogy a teret szabadabban formálhassák és szeparálhassák, a különböző funkciójú részeket pedig összefűzhessék. Az eredetileg meglévő négy helyiség falait elbontották, hogy a lakótér egy légterűvé váljon.
A gerendát alátámasztó fal megszüntetése miatt azonban a tetőszerkezet és a magas beltérbe tervezett galériaszint megtartását különleges módon kellett megoldaniuk. Végül egy acél feszítőművel sikerült elérniük, hogy a lakóteret ne kelljen falakkal és oszlopokkal részekre szabdalniuk. Így született meg az eredeti padlás helyén a konyhából, étkezőből és nappaliból álló „lakrész” a felette húzódó galériával, azaz Lili birodalmával, a műtermi részből pedig az alkotótér, a szülői galériaháló, egy fürdő és a gardrób.
Eszterék az eredeti anyagokat lehetőség szerint igyekeztek megtartani és felújítani. A nyílászárókat lazúrral kenték át, a műterem fémkeretes ablakait felújították, de az estrichpadló és a tűzzáró ajtó is az egykori állapotokat tükrözik. A többfunkciós berendezési tárgyak és megoldások szintén átgondolt térhasznosításra vallanak. A galériára vezető lépcsősor például az előtér felől cipőtároló, a konyha felől könyvespolc és ülőpad lett, a dohányzóasztal egy bárszekrényt is magában rejt, a galéria fémszerkezetre ültetett gipszkarton korlátja pedig egyúttal hasznos rakodófelületet is jelent.
– A berendezéssel az volt a célunk, hogy az összhatás könnyed és letisztult legyen. Ezért a fát fémmel kombináltuk, a sötétebb tónusokat világosabbakkal kevertük, és az asztalossal készíttetett egyenes vonalú, modern darabok mellé art deco bútorokat választottunk.
Az így kialakított alapokat kreatív ötletekkel és a világ számos pontjáról származó, apró tárgyakkal tették még személyesebbé. Az afrikai szobrok és a thai árnyjáték is Eszter egy-egy kiállításhoz kapcsolódó útja után került a lakásba. Mint mondja, szívesen gyűjti a tárgyait aukciókról, helyi kézművesüzletekből, bolhapiacokról. A fekete táblafestékkel borított konyhafalra erősített egykori szállodai kávéfőzőre is ily módon bukkant rá.
A sok egyedi darab mellett rögtön feltűnik a festmények hiánya, ám Eszter ésszerű magyarázattal szolgál:
– Lassan és sokáig dolgozom egy-egy munkámon, és a műteremben naphosszat a képeim között vagyok, így a lakótérben inkább kikapcsolódni vágyom. A letisztultságot, a visszafogott, tompa árnyalatokat kedvelem magam körül, ezek jellemzik a munkáimat is. Az emberekből merítem a legtöbb inspirációt, az ő érzelmi-lelki folyamataikra vagyok a leginkább kíváncsi, ezeket próbálom közvetíteni. Tapasztalataim szerint ugyanis bárhol, bármilyen környezetben éljünk is, a gondjaink és az örömeink alapvetően azonosak.
További képekért kattints a lenti galériára!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!