A Baldachinos udvar Budapest egyik titkos ékköve, amit sokáig csak bennfentesek látogathattak. Most viszont egy étterem működik itt és bárki bemehet. A zseniális építészeti megoldásokkal kialakított hely múltja meglehetősen izgalmas, de a jelene se kutya…
A Baldachinos udvar a környékbeliek által egykoron „Mágnásfertálynak” hívott Palotanegyedben valósult meg az úgynevezett Almássy palota részeként. Az 1877-ben átadott épület a Nemzeti múzeum tőszomszédságában, az Ötpacsirta utcában található.
Zseniális ötlettel jött létre a Baldachinos udvar
Amikor a gróf a telket megvette, körülötte már álltak házak, és azok bizony jóval magasabbak voltak, mint amit ő elképzelt. Almássy gróf ugyanis egy lakóházat szeretett volna, viszonylag kis alapterülettel. Gottgeb Antal építész ekkor azt találta ki, hogy a telekre egy olyan épületet tervez, melynek a sarkára teszi a lakófunkciókat, a kiszolgáló részeket pedig befordítva, körben a tűzfalakra helyezi. Ettől viszont egészen egyedi hangulata lett a ma már Baldachinos-udvarként emlegetett házbelsőnek: nem tűzfalak, hanem kisebb szárnyak fogják közre.
„A feltűnő, baldachinos terasz lényege, hogy jelezze az épület főbejáratát, mivel a körben található lakóépületeknek több ajtaja is van. A baldachin érdekessége, hogy egy könnyed acélszerkezetből készült, és nem záródik be, hanem egy laza, átlátható, de rendkívül feltűnő menedéket alkot” – mesélte Tarr Ivett, projektvezető építész a Travelonak. Az udvart mára befutotta a növényzet, és indák lógnak le róla mindenfelé. Az örökzöld növény mellett lombhullatók is vannak, így az évszakok változásával ez a része a háznak mindig más arcát mutatja. Ősszel például az egész kapurész sárga, arany és vörös színben pompázik.
Bridzspartik és titkos történések a legendás pincében
Az épület a grófi világ után egy ideig szovjet parancsnokági központ volt. A legendák szerint Kliment Jefremovics Vorosilov, a Szovjetunió marsallja is szivarozott itt, sőt a perzsaszőnyeget használta hamutálnak. Aztán az ötvenes években az épületet megkapta az újjáalakult Magyar Építőművészek Szövetsége, ami idén ünnepli 120 éves fennállását.
A szövetséget 1902-ben Lechner Ödön és munkatársai alapították, és azóta is az egyik legrégebbi ilyen szakmai szervezetként működik. Az építész kollégák idővel rájöttek, hogy kéne egy hely, ahol munka után, baráti beszélgetéseket szervezhetnek és összeülhetnek egy kávéra. Így aztán a ’60-as évek elején addig-addig pedzegették a dolgot, míg a minisztérium engedélyével vendégteret nem alakítottak ki a pincében.
Az Építész Pince legendás hely volt. Nemcsak az építész szakma krémje, hanem a rádiósok is ide jártak ebédelni, vacsorázni a közeli székházból. A boxokra osztott belső tér és a Baldachinos udvar kényelmét bennfentes asztaltársaságok élvezhették. Még a ’90-es években is komoly bridzs partikat tartottak itt.
A Covid felforgatta, amit a rendszerváltás meghagyott
A szövetség struktúrája azonban menetközben átalakult, és félő volt, hogy ezt a helyet is privatizálják majd. De az Építész Pince megúszta a rendszerváltást és megmenekült. A Covid-járvány viszont rendesen átírta a forgatókönyvet, s a szövetségnek új üzemeltetőt kellett keresnie. Végül egy környékbeli étterem, a Padron tulajdonosai lettek a befutók, akik a Minusplus belsőépítészei, Tarr Ivett és Dr. Alexa Zsolt segítségével lehetlek új életet a legendás helybe. A vendéglátóhelyek kialakításában gyakorlott szakemberek az udvar szép baldachin formájára igyekeztek reagálni bent az étteremtérben is.
Az volt a cél, hogy a kinti és a benti teret erőlködés nélkül összekapcsolják egymással. A vonal adott volt: spanyolos hangulatú legyen a hely, melynek a neve Arquitecto Pitpit lesz. (Az „arquitecto” világos, az építészetre utal. De mi az a pitpit? Az ember azt gondolná, hogy a kedvesen csengő név valamilyen módon a pacsirtával hozható összefüggésbe. Egy „t” betűt elhagyva valóban. A pipit szó pacsirtát jelent. No, és a pitpit? A „pit” szó a pincére utal, jelenése: akna, gödör, sírgödör, verem, pokol. Ezt duplázták meg. Mindenesetre találó!)
Bohókás hangulat spanyolosan
Annak idején az Építész Pince sötétszürkére falaival eléggé komor volt. Az új csapat a felújításkor arra törekedett, hogy világosabbá és lendületesebbé tegyék a helyet. A spanyolos életérzést dekoratív elemekkel: például színes, csíkos falikárpitokkal, óriási festményekkel érték el. Egyfajta lazaságot, személyességet akartak adni a térnek úgy, hogy közben megőrizzék a századfordulós, kicsit pusztulós eleganciát is.
A fekete vas keretbe foglalt márványasztalok, az egyedi lámpák, a thonet székek, az említett színes kárpitok és az óriási fali képek mind ezt az izgalmas célt szolgálják. A festményeken egyébként gasztroutak helyszínei elevenednek meg – az Arquitecto Pitpit séfjei a képeken látható helyszínekre utaztak kóstolni és inspirálódni Spanyolországban.
(Forrás: Travelo)
Az étteremként működő volt grófi pincéről még több képet a galériában találsz, görgess lejjebb értük!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon és az Instagramon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
Ez is érdekelhet!
Corvin áruház: Budapest hamarosan visszakap egy csodát
A Corvin áruház épületének felújítása már jóideje tart, de végre van remény arra, hogy Budapest visszakapjon egy szeletet a város fénykorából.
