A lakberendezési program műsorvezetője egységes és egyedi otthon tervezett családjának.
Amikor a fiatal pár – történetesen Kasuba L. Szilárd, akit műsorvezetőként az egyik lakberendezési tévéműsorban is láthattunk és felesége, Enikő – elhatározta, hogy közös életüket önálló lakásban kezdik, az új építésűek piacán néztek körül. Nem véletlen, hogy olyan, lehetőleg szerkezetkész állapotút kerestek, amit a maguk ízlése szerint alakíthattak, fejezhettek be. Az egyik kertvárosi társasház első emeletén rá is találtak az igazira. Az előtér, a két szoba, a nappali-konyha-étkező, fürdőszoba, külön WC funkciók oly ideálisan osztoztak a 87 négyzetméteres alapterületen, hogy egyetlen falat sem kellett megmozgatni. Valóban csak a berendezéssel, az enteriőrök alakításával kellett foglalkozniuk. – A lakásvásárlás előtt már javában tervezgettük, hogy milyen otthont is szeretnénk magunknak – meséli Szilárd. – Kiderült, hogy mindketten a letisztult formavilágú, egyszerű, ám igényes kivitelű környezetet kedveljük, amely amellett, hogy tágas, a funkciók is jól elkülönülnek. Azért is tetszett ez a lakás, mert belépve rendkívül tágas tér fogad, minthogy már az előszobával egy térben vannak a közösségi helyiségek, sorrendben az étkező-konyha-nappali. Ráadásul a közös téren belül remekül szeparálhattuk a funkciókat. Az étkező az előtér folytatásaként, annak „beszögellésében” kapott intim helyet, a konyha- nappali egységéhez pedig két átjáróval kapcsolódik. Első nekifutásra a két szeparált szoba egyikének a háló-, a másiknak a vendég-, illetve dolgozószoba szerepet szántuk. Csakhogy elhatározásunkat az élet megmásította. A feleségem kismama lett, ennek megfelelően a vendég- és dolgozószoba is funkciót váltott, vagyis kislányunk, Virág kapta meg. Szerencsére mindez a kivitelezési munkák kezdete előtt lezajlott, így csak a szoba funkcióját kellett megváltoztatni, nem pedig a berendezéseket, bútorokat. – A lakásotok látványa annyira egységes, hogy adódik a kérdés, ki segített ennek létrehozásában. Olyan, mintha egy gyakorlott lakberendező vette volna kézbe a dolgokat… – Az egyik lakberendezési tévéműsor műsorvezetőjeként nem áll távol tőlem maga a lakberendezés, noha nem a tanult szakmám.Inkább csak amit műsorról műsorra láttam, hallottam, azt hasznosítottam, kiszemezgetve a nekünk tetsző ötleteket. A lényeget, hogy milyen legyen az alap, azt a feleségemmel együtt döntöttük el; mindketten a minimál mellett voksoltunk. De csak fővonalaiban, ám következetesen. Alapszínnek a bézst, színpárnak pedig a bézs-barna kombinációt választottuk. Az apróbb részleteket az idő spontán rendezőelvére bíztuk. Tehát a lakás teljes berendezése az utolsó szögig kettőnk munkájának gyümölcse. – Frappáns megoldás, ahogy az előtérből nyíló szülői hálót és a gardróbszobát kombináltátok. – Az eredeti alaprajzon a gardróbszobából nyílt a háló, vagyis a szeparált gardróbszoba nem kapott természetes fényt, viszont a hálónkba nagyon is sok fény ömlött volna a nagy felületű üvegajtókon elvéve a helyiség minden intimitását. Ezért döntöttünk úgy, hogy miközben helyet cserél a két funkció, a falat széles átjáróvá tágítjuk, így a gardrób helyére került háló sokkal kevesebb természetes fényt kap, a gardrób pedig tökéletes megvilágításban részesül napközben is. A hálónk intimitását rejtett világítással is növeltük, az ágy fölé rendezett gipszkarton álmennyezetbe apró spotokat helyezve, mintha a csillagos égbolt jelenne meg fölöttünk. Nem szólva arról, hogy a tévénézéshez is kellemes fényt ad, kislányunk, Virág pedig egyenesen rajong érte. A háló budoár jellegét a süppedős szőnyegpadlóval is jeleztük, amely a gardróbban folytatódik összefogva a két funkciót. – Jót tett az étkezőnek és egyúttal a vele egyterű nappali-konyha hangulatának is a „neobarokk” mintás tapéta. – Bevallom, nem vagyok tapétapárti. Ám amikor ezt megláttam, annyira megtetszett, hogy azonnal megvettem, gondoltam, jól mutat majd a lakás valamelyik falszakaszán. Erre az ebédlő fala tűnt a legalkalmasabbnak, mert viszonylag nem nagy felületű, ezüst-fehér színvilágával izgalmas háttérként szolgál a fekete-fehér étkezőbútorhoz, valamint kapcsolódik a konyhabútor színpárjához is. A kissé burjánzó mintázat pedig lágyítja a letisztult formavilágú bútorok látványát. Az étkezőnél maradva megjegyzem, hogy egyik kedvencünk az asztal fölötti Swarovski kristálycsillár, melynek megvételét a tapéta inspirálta. Még egy helyre, a hálószoba ágyának fejtámlája mögötti falfelületre használtunk tapétát, mégpedig fehér alapon alig észrevehető, aranyfonal mintával, hogy kiemeljük vele az aranyszínű bőr fejtámlát. A nappalinkban is kellemes a térérzet, egy térben van a konyhaétkezővel, és hogy ezt maximálisan megőrizzük, mindössze térbe állított, kényelmes kanapéval és rendkívül szellős kivitelű polcrendszerrel népesítettük be. Ennek a helyiségnek külön érdekessége, hogy padlóburkolatnak ipari parkettát használtunk, ahogy a gyerekszobában is, nagy kopásállósága okán. Nem volt egyszerű feladat, de a két kitűnő szakember – Gulyás Tamás és Szakácsi Balázs – keze nyomán gyönyörű, homogén felület született. – Úgy tűnik, hogy olyannyira az egész lakást uraló, egységes bézs mellett maradtatok, hogy még a gyerekszobába is ez a szín „költözött be”. – Mint említettem, menet közben dőlt el, hogy az eredetileg dolgozószobának szánt helyiségből gyerekszoba lesz, s ekkor már a bézs „lakott” itt is. Gondolkodtunk falfestésen színes mesefigurákkal, de aztán úgy döntöttünk, hogy épp elég színhatás éri Virágot a színes játékoktól a külvilágon át a gyerekruhákig, hogy itt fontosabb a nyugalmat árasztó, pihentető, visszafogott árnyalat. Egyébként is néhány év, és megunja, kinövi a színkavalkádot, míg a bézs időtálló, örök divat marad. – Ezek után már magától értetődő a fürdőszoba barna-bézs színpárja. – A kedvenc színkombináció mellett a másik szempontunk a szobakomfortot is nyújtó kényelem volt. Ezért viszonylag sok beépített bútorral rendeztük be, hogy minden, a tisztálkodáshoz szükséges holminak megfelelő helye legyen. Legfőbb luxusunk itt a sarokkád, amelyben nagy családi pancsolásokat rendezünk. – Nagyon szeretjük új otthonunkat, amelynek minden négyzetméteréhez érzelmi szálak fűznek bennünket, hiszen saját elképzeléseinket valósíthattuk meg – összegez Szilárd.