Az egykori Csonka-gépgyár területén álló régi ipari épület új funkciót kapott azáltal, hogy a mai igényeknek megfelelő, de az egykori indusztriális hangulatot megőrző loftlakást alakítottak ki benne.
Csonka János a magyar autógyártás úttörője, karburátorok, gáz- és petróleummotorok megalkotása fűződik a nevéhez. A Budafoki úton kezdetben autójavító műhelyt tartott fenn, ebből lett később a gyár, amely a háborút követően Április 4. Gépgyár néven működött tovább, majd iskolák, műhelyek kaptak helyet a területén.
Ezen a különleges atmoszférájú környéken, az egyik századfordulós, klinkertégla burkolatú iskolaépület második emeletén alakították ki a környezetébe jól illeszkedő ipari loftlakást, amelynek tervezője Baracsi Kati, az artKRAFT tulajdonosa.
Mivel alapvetően egyetlen tágas teret szeretett volna létrehozni, az egykori tanárit, szertárt és igazgatói irodát összenyitotta, így jött létre a nagyvonalú U alakú tér. A koncepció alappillére az volt, hogy a lakás őrizze meg az egykori indusztriális hangulatot, és ennek érdekében felhasználtak mindent, ami menthető volt, de természetesen a mai igényeknek megfelelő műszaki tartalommal ellátva.
– Megtartottuk az ajtókat, a régi radiátorokat, sőt hellyel-közzel a tapétát is; ahol leszedtük, érdekes festék- és ragasztórétegek bukkantak elő, amit szintén érdemes volt eredeti formájában meghagyni – meséli Kati. – A korszerűsítés során viszont valamennyi vezetéket és csövet ki kellett cserélni, és a padló sem maradhatott, utóbbi helyére régi deszkák kerültek parkettaként, gyalult és olajozott felülettel.
Mivel a lakásban egy egyedülálló úriember él, nem volt szükség zárható szobákra, és kifejezetten jól illik a helyhez a markáns, férfias stílus, amit egy-két finomabb bútorral fűszereztek. Az ipari hangulatot erősíti az öntvénylábas, fapallólapú étkezőasztal, valamint a konyhának az egykori trafóház ajtajából készített fémlemez falburkolata és a régi gépcsarnokokból származó lámpák csoportja.
Az egyedi konyha épített alsó elemei fölé régi orvosi falivitrinek kerültek; a sajátos felső szekrényekhez jól illenek a hajdani óvóhelyről származó hajólámpák. A kisebb lakberendezési kiegészítők még izgalmasabbá teszik a miliőt, ilyen darab a sarokba állított fém kamraszekrény vagy a földmérő állványból és régi ipari üvegbúrából készült állólámpa.
A mályvaszín huzatú, lágy vonalvezetésű ülőgarnitúra azonban melegséget varázsol a térbe, hasonlóképpen a 60-as évekre jellemző aranyozott banki lámpa és a falat díszítő, gyöngyből fűzött trófeapár. A zergék egy gyöngyfűző kisiparos hagyatékából kerültek az artKRAFT tulajdonába, majd a lakásba – ahogy a legtöbb bútor, lámpa és kiegészítő is innen érkezett.
A hálószobában az újrahasznosított faanyagból készült ágy fölött Vimola Dóra fotója teszi mozgalmassá a falat. Az egykori gyár hangulatát idézi meg a fürdő is szabadon álló lemezkádjával, fehér csempéjével és látszó csöveivel.
Megkapóan egységes az otthon hangulata, ám ahogy a patinás épület, úgy az egyes tárgyak is megőrizték saját történetüket.
Még több fotóért görgess lentebb a képgalériáért!
Köszönet a kellékekért az artKRAFT, a Butlers, a vriágokért pedig a Requiem Fleur üzleteknek.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!