A Griff Pagony kertje után a belső terek felé fordul a figyelmünk: e hónaptól kezdődően a ház szobáin és dekorációin keresztül fogom megmutatni, mitől lehet otthonos, mégis harmonikus egy enteriőr.
Akár más otthonát, akár a sajátunkét terveztem, mindig abból indultam ki, hogy milyen témára fogom felfűzni a lakás hangulatát, amelynek a kert is szerves része volt. Ez olyan esetekben kézenfekvő, ha az épületnek, esetleg a környéknek domináns a stílusa, esetleg a tulajdonos rendelkezik határozott elképzelésekkel új otthonát illetően.
Vízparti hangulat
A Griff Pagony telke egy ősfás terület határán áll, közel a vízparthoz, nyaralónak épült házakkal körülvéve. Akadnak még századfordulós villák is a környéken, amelyeket jómódú budapesti polgárok építettek vízparti nyári otthonoknak, és szerencsésen megőrizték idilli zsalugáteres ablakaikat és kazettás verandáikat. Szeretem ezeket a békebeli épületeket, így nem volt kérdés, hogy ezekhez hasonló külsőt kapjon a ház, de a belső terekhez ennél konkrétabb irányzatot szerettem volna követni.
A brit gyarmatok stílusa
Gyermekkorom óta vonzanak az afrikai gyarmatok, mely főképp családunk jó barátainak köszönhető, akik Afrika több területén is éltek. Minden hazatérésük után lebilincselő történeteket meséltek a lenyűgöző távoli tájakról.
Lehet, hogy az akkori Mozambikban kenyeret csak a dolláros boltban kaptak, de egyedi faragványokat és egyéb nomád „kincseket” szerencsére tudtak szerezni. Minden kiküldetésük után megleptek minket egy-egy izgalmas ajándékkal. Még egy akkor kapott faliszőnyeg foszló maradványait is nagy becsben őrzöm. Nem meglepő hát, hogy ezek közt felnőve megszerettem a gyarmati stílust.
A századforduló szeretetéből adódóan a klasszikus enteriőröket is kedvelem, így milyen más miliőt tervezhettem volna, ha nem a koloniálist? Hisz a brit gyarmati stílus maga a kifinomult európai elegancia, távoli provinciák egzotikumával ötvözve.
Állatok és növények
Mivel a nomád művészet elengedhetetlen alkotóelemei a növény- és állatmotívumok, ezért ennek a stílusnak is alapját képezik. Erre a legjobb példa a világ egyik legnépszerűbb állatmintája, a zebracsíkos.
Hasonlóan fontos a szerepük a növényeknek, mint dekorációs elemeknek, hiszen ők teremtik meg a hamisítatlan trópusi légkört. Ilyen például a Dél-Afrikából származó papagájvirág (Strelitzia reginae), amely karakterességével a messzi vidékek hangulatát hozza el a Griff Pagony télikertjébe.
Vékony a mezsgye a gyarmatokon honos és a betelepített növények között, hisz a világutazások kezdetétől hozzák-viszik az emberek a kedvenc szerzeményeiket. Ilyen például a Bougainvillea (murvafürt), amit a 18. század végén fedeztek fel Dél-Amerika északi részén.
A 19. század elején mutatták be Európában és innentől fogva mind a francia, mind a brit gyarmatokon serényen telepítették. Lenyűgöző látványa mára elmaradhatatlan része eme országoknak és a mediterrániumnak egyaránt.
És ilyen az árvamimóza fa is (Leucaena leucocephala), amelynek eredeti élőhelye Mexikó, Guatemala és Belize, de napjainkra a világ összes trópusi területein jelen van, sokrétű felhasználhatósága miatt. Két év alatt 6 méter magasra is képes megnőni. Jó takarmánynak, faszéngyártáshoz, zsenge termését pedig sok országban fogyasztják is.
Én Tanzániában gyűjtöttem árvamimóza magot, és már többszörösen túlnőtt volna engem is, ha nem metszem, de így az ernyősre alakított lombja az afrikai szavannákat idézi.
A növényeken kívül egyéb koloniális dekorációk is kellenek, mint például a kandalló felett díszelgő tengeri teknős páncélja. Ezt a kivételes darabot a párom édesapja matróz korában cserélte az indiai Marmagáo kikötőjében egy mosószappanra.
A kertek, verandák dekorációit a jövő havi cikkemben mutatom be.
Mogyoróleves, ahogyan Szurinámban készítik
Zárásként e hónapban az egykori holland gyarmatról, Szurinámból származó mogyoróleves receptet hoztam.
A régi nevén Holland Guyana-ba a helyi amerikai indián őslakosság mellé a világ különböző pontjairól (Hollandiából, Afrikából, Kínából, Indiából, Indonéziából) telepedtek le emberek önszántukból – vagy annak ellenére. Nem meglepő, hogy ilyen etnikai sokszínűséggel a konyhájuk is nagyon változatos.
Hollandiában, minden április 27-én rendezik meg a Király Napját, az éppen aktuális uralkodó születésnapja tiszteletére rendezett fergeteges ünnepséget. Ilyenkor bárki és bárhol árulhatja használt cikkeit és főztjét, így az egész város egy koncertektől hangos bolhapiaccá változik.
Van egy kis szurinámi standocska, ahova, amíg ott éltem, minden évben visszatértem a felejthetetlen mogyorólevesük miatt. Bár az utcán van a stand, de egy paraván mögött főzték eme titkos ínyencséget a kígyózó sorban türelmesen várakozóknak.
Bár soha nem árulták el a receptet, de a hosszú évek kóstolgatása segített eltalálni azt az emlékezetes ízt!
Szurinámi mogyoróleves (6 főre)
- 35 dkg mogyoróvaj (picit lehet több, ha a csomagolás úgy hozza)
- 1 l forró víz
- 1 púpos kávéskanál só
- 5 dl kókuszkrém
- 5 dl főzőtejszín
- 2-3 szál ázsiai citromfű
- 1 csokor friss koriander (kb. 10 szál)
- 1 mutatóujjnyi friss gyömbér
- 1 csapott evőkanál édes curry por
- 1 csapott teáskanál sambal oelek chilli paszta (a csípősséget ízlés szerint változtathatjuk, de mindenképp jó, ha legalább kicsit csípős a leves)
- 4 evőkanál méz, vagy barnacukor
- 2db friss lime leve és reszelt héja
- 30dkg csirkemell filé
Eredetileg csirkével készítik, de el is hagyható, ha húsmentes levest szeretnénk főzni.
Ha a csirkés verziót készítjük, akkor a csíkokra vágott csirkemellet fele-fele arányban olajon és vajon pirítsuk meg egy kis curry-vel és sóval. Adjuk hozzá a mogyoróvajat és a forró vizet és folytassuk a továbbiakban leírt módon.
Csirke híján a sós forró vízben tesszük fel a mogyoróvajat főni. Óvatosan, mert könnyen kifut.
A gyömbért hámozzuk meg és karikázzuk fel, a citromfüveket hosszában és keresztben is vágjuk ketté, a koriandert metéljük közepesen apróra! Adjuk hozzá ezeket a leveshez.
Reszeljük le a lime héját, csavarjuk ki a levét és a chillivel, curry-vel és a kókuszkrémmel együtt szintén tegyük a levesbe. Kis lángon főzzük 15 percig, majd vegyük le a tűzről.
Hőkiegyenlítéssel tegyük hozzá a tejszínt, vagyis először egy merőkanál forró levest merünk a tejszínhez, elkeverjük, majd egy második és harmadik kanál levest és csak ezután öntjük vissza a felmelegített tejszínt a többi leveshez, így a hirtelen hőváltozástól nem csomósodik be.
Adjuk hozzá a mézet és gyöngyözve főzzük legkisebb lángon 5 percig, de ügyeljünk rá, mert még inkább hajlamos rá, hogy kifusson. Kóstoljuk meg, hogy kiérződnek-e benne a fűszerek. Ha nem, akkor valószínűleg só, vagy méz kell még bele. Jobb, ha előző nap készítjük, mert másnapra szebben összeérnek az ízek.
Evés előtt szedjük ki a nagyobb citromfű darabokat, tálaláskor pedig díszítsük egy kevés friss korianderlevéllel és tört földimogyoróval.
Aki szereti az egzotikus ízeket, bele fog szeretni ebbe a levesbe, ami maga a trópusi forróság egy tálban.
Szép májust mindenkinek a Griff Pagonyból!
Bánhalmi Attila
Bátran kérdezzetek a Griff Pagony Instagram vagy Facebook oldalán!
További képekért kattints a cikk bármely fotójára.