Aki télvíz idején Barcelonába téved, ne hagyja ki a város szélén, az El-Carmel hegyen épült 17 hektáros parkot (novembertől februárig reggel 10 és este hat óra között tart nyitva, látogatása ingyenes), amelyet a híres építész, Antoni Gaudí tervezett 1900 és 1914 között.
Eredetileg kertvárosnak készült, de nem nyerte el az akkori emberek tetszését, így végül maga Gaudí költözött ide családjával s haláláig, 1926-ig itt is élt. Ma az épületegyüttes és az azt körülvevő park az UNESCO Világörökség része. A park a nevét eredeti megrendelőjéről kapta; a gazdag gyáros Eusebio Güell grófról, akinek elképzelése egy kertváros építése volt, s mintegy hatvan épület tervezésére adott megbízást, de végül öt épület készült el. A kertben, a kanyargós lépcsősorok mellett található mozaikok a neves iparművész-keramikus Josep Maria Jujol munkáját dícsérik, akinek bevonása nélkül nem lenne ilyen lenyűgöző az alkotás. Dekoráció törött csempedarabokból A bejáratnál található két mesebeli pavilont Gaudi tervezte, csakúgy mint a másik hármat a park belsejében illetve a hosszan tekergő mozaikborítású padokat. Ez alkalommal azt is bizonyította, hogy a legolcsóbb anyagokkal is érhetünk el esztétikai hatást: összetört színes csempékből és fajanszdarabokból tervezte meg a padok felületét. A park kialakítása során olyan formákat használt, amik harmonizálnak a tájjal. Bonyolult kertet épített lépcsőkkel, állatformájú szobrokkal, viaduktokkal. Az alsó rész piactérnek készült, fölötte pedig egy impozáns terasz terpeszkedik a város fölött, gyönyörű kilátással. Természetbe simuló építmény A padok apró mozaikokkal való díszítése pazarabbá teszi a látványt, csakúgy, mint a sétányhoz való utak, oszlopok, kolonádok, amelyek színükkel, formájukkal belesimulnak a természetbe. A ferde oszlopok rendkívül szilárdak, a látogató számára úgy tűnnek, mintha természetes üreget alkotnának. A falat tartó dúcok teteje egyben virágtartó edény is. A Güell park egy picit kilóg a Gaudi tervezte építmények közül nagyfokú természetközelségével, amelyet a mester későbbi épületeinél figyelembe vett, s ezzel a természet mellé második, új természetet alkotott.