Vajon érdemes felújításkor lakberendezőt fogadni plusz költség fejében vagy belevághatunk egyedül is a munkába?
Leendő otthonukat tervezgetve vendéglátóink először úgy döntöttek, megpróbálják maguk elvégezni a felmerülő tennivalókat, ám az előkészítést követően be kellett látniuk, hogy a kivitelezés meghaladja a „szakmai tudásukat”. Szerencsére a család jó kapcsolatokat ápolt Weinber Anita lakberendezővel, régóta kedvelték a munkáit, így végül tőle kértek segítséget. A szakember közbenjárása révén egyrészt időt, energiát és pénzt takarítottak meg, másrészt a végeredmény olyan lett, mint amilyennek megálmodták.
– A megrendelőimet régóta ismertem; egyszer már berendeztem a családjuk otthonát, amikor ők még kicsik voltak. Az ikerlányok azóta egyetemista korúvá cseperedtek, a szüleik pedig egy 80 négyzetméteres lakással támogatták önállóvá válásukat. Külön hálókat, valamint közös nappalit, konyhát szerettek volna kialakítani, s elképzelésüknek az eredeti térelosztás megfelelt. Ám a büdzsé kezdett kimerülni, és még jócskán volt tennivaló… – meséli Anita.
– Tudtam, hogy Emma és Anna két teljesen különböző személyiség, ezért arra törekedtem, hogy mindkettőjük számára otthonos tereket hozzak létre a megfelelő színvilág kiválasztásával. A romantikus lelkű Anna a nőiesebb hangulatú enteriőrt kedveli, ezért a hálójába becsempésztük a pinket, főként a kiegészítőkön. Mivel az ő szobája nagyobb, leválasztottunk belőle egy parányi, közös gardróbot. A sportos Emma inkább a hűvös árnyalatokat részesíti előnyben, nála a fáradt türkiz, a kékek és a barátságos szürke dominál. Többnyire biciklivel közlekedik, kedveli a természetet, így az a helyiség lett az övé, amelyhez a lakás terasza kapcsolódik.
A nappalinak fontos szereplője lett az előző tulajdonostól örökölt cserépkályha, mely nem csupán hangulati elemként jelenik meg a térben, de eredeti funkcióját is betölti; a szomszédos vasállványon találhatók a fűtéshez szükséges fahasábok. Jellegzetes, okkeres árnyalatához igazították a közeli étkező és nappali bútorait, kiegészítőit: a tévéállványként is szolgáló, alacsony szekrényt, a sötétebb tónusú szőnyeget, néhány díszpárnát, sőt a kanapé fölötti képet is.
– Bár kellemes alapterületű a lakás, igyekeztünk növelni a térérzetet. A nappali-étkezőt például egy széles átjáróval kötöttük a konyhához, hogy az utóbbi is természetes fényt kaphasson, a vizes helyiségek kivételével pedig mindenhova azonos, világos árnyalatú laminált padlóburkolatot fektettünk le. További helyet spóroltunk azzal, hogy tolóajtóval választottuk el az egyik hálót a nappalitól. Ugyancsak térkímélő megoldás a szellős, retró jellegű étkezőbútor – magyarázza a szakember.
– Nemcsak a szülők, de a lányok és barátaik is aktívan részt vettek a lakás kialakításában, berendezésében – hangsúlyozza Anita. – A csapatmunka eredményeként egy jó hangulatú, fiatalos, könnyed és mindenekfelett a lányok kedvére való lakás született.
