Két fiatal építész, Bártfai-Szabó Gábor és Bártfai-Szabó Orsolya együtt tervezte és építette fel első önálló otthonát, melyet innovatív megoldásai miatt a hazai építészeti fórumok Az Év Háza kitüntető címmel honoráltak.
A fiatalokat rabul ejtette Budakeszi Ófalu külterületén a 12×100 m alapterületű, 10 százalék lejtésű telek a rajta található óriási gyümölcsfákkal, ásott kúttal, a kert végében megbúvó faházzal. Az utcában kecskefarm, ló és háztáji állatok. Paradicsomi környezet. – A 3 százalékos beépíthetőségű telken, 3,5 méter magasságú, bruttó 36 négyzetméteres épületben gondoltuk megvalósítani házunk alapsejtjét – mondja Gábor -, amely a beköltözéshez már elegendő, és további bővítéssel a család gyarapodását is követni tudja. Az utcafronttól mintegy 25 méternyivel beljebbre helyeztük az épületet gondosan megőrizve a három termetes cseresznyefát. A másik fontos szempont a benapozás kérdése volt. Minthogy a telek délnyugati lejtésű, ezért a nagyobb üvegfelületeket a déli oldalra terveztük, a kisebbeket kelet és nyugat felé tájoltuk, így a természetes nap és fény reggeltől estig „vendégeskedik” a házunkban. A déli oldalra nyitott tornác, azaz konzolos előtető került, amely nyáron árnyékol, télen pedig utat enged az alacsonyan járó napnak, ám egész évben védelmet nyújt a csapadék ellen. Szigetelés újságpapírból A homlokzat szigetelésére az Isocell cég újrahasznosított újságpapírját használták 30 cm vastagságban. Az újságpapír ugyanis azonos hővezetési képességű, mint a műanyag habok (Lambda=0,039 W/mK). Ám minthogy „testsűrűsége” magasabb (60 kg/m?), ezért hőtárolása is jelentősen jobb. Fontos tulajdonsága, hogy nem párazáró (páradiffúziós ellenállása: Sd=1,0 m), közvetíti a párát a szerkezetben, nem fülled be tőle a belső tér. A homlokzati felületbe 1 tonna újságpapír épült be. A cellulóz ára kiszállítással és bedolgozással együtt annyi, mint a műanyag hab anyagára. – A két dudás egy csárdában analógiájára kérdem, hogyan egyezkedett a két építész a tervezés során? – A nemek közötti „őseredeti” felosztás érvényesült – magyarázza Gábor. – Vagyis a párom a női praktikum irányából közelítette meg a kérdést azt vizsgálva, hogyan lehet majd gyermeket nevelni, főzni, aludni, tárolni, egyszóval minél összkomfortosabban lakni. Nekem fontosabb volt a megépíthetőség, illetve az építészeti megjelenés. Ám mindketten a természeti környezet változatlanul hagyása mellett voksoltunk. A másik közös alapelvünk az volt, hogy akkora házat építsünk, amekkorára az adott életszakaszban szükségünk van. Illetve, hogy a ház legyen bővíthető és visszaalakítható, valamint anyaghasználata”viselkedése” legyen visszafogott, de tudjon legalább annyit, mint a legkorszerűbb műszaki paraméterekkel felruházott lakóház, minimális gépészettel. Ahol a nyári meleg „kiűzéséről” nem légkondicionáló gondoskodik, hanem a ház maga oldja meg, a hosszan kinyúló eresszel és a vastag falszerkezettel, valamint a lombhullató növényzetű környezettel, jó tájolással. Továbbá, hogy lehetőleg bontott, újrahasznosított anyagokat használjunk. Például bontott hódfarkú cserepet alkalmaztunk kettős fedéssel, amelyet egy épület felújításakor mentettünk meg a szemétre kerüléstől. A tarka felület azonos vízzárású, mint egy új, homogén cserépfedés, csak rusztikusabb, izgalmasabb látványt ad. Egyetértettünk abban is, hogy természetes anyagokkal építkezzünk, amelyek a páraháztartást tartják kordában. Ehhez a karcagi üveggyár bontásából származó téglákat használtunk. Minden tégla egyedi, mindegyik egyéniség, szilárdsága is gyakran nagyobb, mint az új falazóelemeké. Építészeti sajátosságok A tetőszerkezet fafödémmel egybeépített, ollóágas fedélszék. Előnye, hogy a falazatra csak függőleges erőket közvetít a szerkezet, nincsenek ferde erők a koszorú magasságában. A déli oldalon, a nagyméretű üvegfelületekhez 0,7 W/m?K U értékű, háromrétegű szerkezetet választottak, és a három rétegből kettőre hővisszaverő fólia került. A jobb hőszigetelésű üvegezés pluszköltsége mindössze 4 százalék. – Gondolom, a belső felületkezeléshez használt anyagokat is nagy körültekintéssel választották ki. – A glettanyagok, festékek, lazúrok kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy ne legyenek kellemetlen szagúak, és később se párologjon ki belőlük különböző mérgező kemikália. Ezért a német Auro termékcsaládot választottuk, minthogy a belső glett és falfestékanyag természetes gyantaalapú, lélegző, páraáteresztő bio fal-festék, a hajópadló burkolat felületkezelése narancshéj, ricinus és lenolaj keverékéből származó keményolaj, a fafödém festése ugyanezek keverékéből származó lakk. – Hogyan tudja követni a ház a család gyarapodását? – Véleményünk szerint akkor működik jól egy lakóház, ha követi a lakók életének alakulását, változó igényeit. Mi például a kisfiúnkkal költöztünk az egy szoba-lakókonyhás kis házba, majd 2010 áprilisában megszületett a következő gyermekünk, és addigra egy tetőtéri gyermekszobával bővítettük a házat. A tetőszoba alatt pedig fedett játszóterasz „keletkezett”. Következő gyermekeink érkezésekor ezt a földszinti teraszt is beépítjük, így három szoba és egy lakókonyhánk lesz. Ha pedig kirepülnek, a házat visszaalakítjuk, a tetőteret lezárjuk, illetve a földszinti szobából ismét terasz vagy télikert lesz. A bővítésbe beépült építőanyagok mind újrahasznosíthatók, akár más lakóházaknál újra beépíthetők lesznek. – Nem okoz gondot a közművesítés hiánya? – Kifejezetten célunk volt, hogy olyan körülmények között éljünk, ahol a legkevésbé függünk a közműszolgáltatóktól. Nincs gázszolgáltatás, helyette van jóval olcsóbb üzemeltetésű pelletkályhánk. Új otthonunk majdnem autonóm ház, amely csak minimálisan függ az energiapiac változásaitól. A gépészet minimálisra csökkentésével és a jó szigeteléssel, kevés elektromos energia mellett csak az ivóvizet fogyasztjuk a hálózatból, más közműkapcsolatunk nincs. Az ivóvízhasználatot azzal csökkentjük, hogy a meglévő ásott kút vizével locsoljuk a kertet. A házban keletkező szennyvizet pedig az előregyártott betonaknás rendszerű házi szennyvíztisztítóban baktériumok bontják le, majd elszikkasztásra kerül a víztisztaságú folyadék. Az összegyűlt salakanyagot évente csak egyszer kell elszállítani. Az elektromosenergia-fogyasztásunk sem jelentős, viszont a pelletkályhánk állandó áramellátása nélkülözhetetlen, ezért a működéséhez szükséges 100 W-os fogyasztást hamarosan napelem segítségével fedezzük. Az épületnek várhatóan jelentős felújítási költségei sem lesznek, lévén hogy bontott tégla homlokzatú. Egyetlen homlokzati karbantartást a ház faszerkezeteinek felületkezelése igényel. Lakáskultúra 2011. április