Ha egy ingatlannak több tulajdonosa is van, előfordulhat, hogy nem tudnak megegyezni az ingatlan használatáról. Ilyen esetben követelheti valamelyik tulajdonostárs a közös tulajdon megszüntetését. Milyen módjai vannak mindennek?
Hogyan keletkezhet egyáltalán közös tulajdon?
Örökléssel
Az örökös halálának napjával a törvényes vagy/és végrendeleti örökösök között egy tulajdonközösség keletkezik a törvény és/vagy végrendeletben meghatározott arányban. Az örökösök a közös tulajdont a hagyatéki eljárás során ún. osztályos egyezség keretében feloszthatják egymás között. Osztályos egyezség esetén a hagyatékot öröklés jogcímén az egyezség szerint kell átadni, ami azt jelenti, hogy például az egyik tulajdonostárs fogja az ingatlan 1/1 arányú tulajdonjogát megszerezni, míg a másik örökös megszerzi az összes bankszámlán lévő összeget.
A jogász válaszol
Haszonélvezeti jog vagy tulajdoni jog: melyik az „erősebb?
Főleg az ingatlanok vonatkozásában kerül elő gyakran a kérdés: vajon a tulajdonost, vagy a haszonélvezőt illeti meg több jog? És vajon kié az „erősebb?” A kérdést dr. Réder Erika jogász szakértőnk válaszolja meg.
Természetesen nem kerülhető meg a közös tulajdon fennmaradása, ha a hagyatéki vagyon eleve az ingatlannak csak valamilyen, például 1/3 tulajdoni illetőségére vonatkozik. Ebben az esetben az osztályos egyezséggel a további tulajdonostársak számának növekedése akadályozható meg.
Házassággal
A házassággal a törvény erejénél fogva, ha a felek nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést, a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek, kivéve a különvagyonba tartozó vagyonelemeket.
A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. A házastársi közös vagyon megosztására vonatkozóan a későbbiekben ismertetésre kerülő közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályokon kívül speciális szabályokat tartalmaz a Ptk. (Polgári Törvénykönyv).
Tulajdoni hányad megvásárlásával
Ha a barátunkkal közösen megvásárolunk egy üres építési telket annak a reményében, hogy majd közösen építkezünk, osztatlan közös tulajdon keletkezik.
Amikor egy kétszintes, kétlakásos, kertes házban vásároljuk meg az alsó lakást, és nem történt társasház alapítás, abban az esetben is az ingatlan egy bizonyos tulajdoni hányadát vásároljuk meg, így a másik lakás tulajdonosával osztatlan közös tulajdonba fogunk kerülni. Így például 1/2-1/2 arányban leszünk tulajdonosok.
A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra
Alapvető szabály, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.
Az előbb említett közös tulajdonú telek esetén ezt azt jelenti, hogy ha nem állapodtak meg a tulajdonostársak az ingatlan természetbeni megosztásáról, akkor bármelyik tulajdonostárs használhatja a telek bármely, tetszőlegesen kiválasztott négyzetcentiméterét a tulajdoni hányadának mértékében.
Az előbb említett kétlakás esetén, ha a lakások használatáról megállapodtak a felek, azonban a közös tulajdonban lévő telekkel kapcsolatban nem, akkor bármelyik tulajdonostárs jogosult lesz a kert bármely részét használni.
A közös tulajdon hasznainak szedése
A közös tulajdon hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg. Az építési telek esetén például ha az építkezés megkezdéséig bérbe adják a telket, akkor a beszedett bérleti díj a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában fogja megilletni, ezesetben 1/2-1/2 arányban.
A közös tulajdonnal kapcsolatos költségviselés és veszélyviselés, állag megóvása
A közös tulajdonban lévő kétszintes ház példáját felhozva a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk arányában fogják viselni a házzal kapcsolatos kiadásokat, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségeket, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlan beállott kárt is.
A legnagyobb problémát a kétszintes ház esetén például a tető javításának költségviselése szokta okozni. A tető javításra szorul, a felső lakás beázik, azonban az alsó lakás tulajdonosa, mivel az ő lakását nem érinti, sokkal fontosabbnak tartja a kert rendbetételét. Az ilyen konfliktusokra is gondolt a jogalkotó, hiszen a Ptk. kifejezetten az alábbiak szerint rendelkezik:
Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell. Ez azt jelenti tehát, hogy a felső lakó a tetőt megjavíttathatja a saját költségére, és a költségek felét követelheti a tulajdonostárstól.
Határozathozatal
A tulajdonostársak– ha eltérően nem rendelkeznek – szótöbbséggel, tehát 50%+1 szavazattal határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog. 1/2-1/2 arányú közös tulajdon esetén ez gyakorlatilag nem fog mást jelenteni, minthogy a jogszabály által eleve egyhangú határozathoz kötött döntéseken kívül, minden kérdésben is egyhangú szavazat lesz szükséges.
A Ptk. szerint a tulajdonostársak egyhangú határozata valójában csak az alábbi kérdésekben szükséges:
- a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz;
- b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.
A közös tulajdon megszüntetése iránti igény
A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
Jogi percek
Hogyan juthatunk önálló lakáshoz? Amit a lakáscélú támogatási rendszerről tudni érdemes
A mai lakáspiaci árak mellett nem kis fejtörést okoz mind a fiataloknak, mind az őket segíteni kívánó szülőknek, hogy hogyan is oldják meg az önálló lakáshoz jutást. Dr. Réder Erika jogász szakértő segít eligazodni a lakáscélú támogatási rendszer részleteiben.
A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik, illetve a bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
A közös tulajdon megszüntetése
Tulajdonostársat megillető elővásárlási jog gyakorlása
A közös tulajdon megszűnik az által is, hogy ha a tulajdonostárs el akarja adni az ingatlanának tulajdoni illetőségét, és azt a másik tulajdonostárs megveszi a jogszabály alapján fennálló elővásárlási joga alapján.
Természetbeni megosztás
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Ez azt jelenti, hogy mivel a felek nem tudtak az ingatlan használatáról megállapodni, így a bíróság állapítja meg a természetbeni használati viszonyokat, melyik tulajdonostárs a telek pontosan melyik részét használhatja kizárólagosan. Ebben az esetben a közös tulajdon ugyan fennmarad, de a használat megfelelő keretek között szabályozásra kerül.
Megfelelő ellenérték fejében a tulajdonostársnak történő tulajdonba adás
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ebben az esetben az ingatlan tulajdoni hányadának értékét a bíróság – a perben kirendelt szakértői vélemény alapján – fogja pontosan meghatározni, amely összeget a tulajdonostársnak a másik tulajdonostárs felé meg kell fizetnie.
A közös tulajdon értékesítése
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. Ez azt jelenti, hogy a bíróság a perben kirendelt szakértői vélemény alapján megállapítja a teljes ingatlan értékét és ezen az áron a végrehajtó el fogja árverezni az ingatlant és a befolyó vételárat fogja a tulajdoni hányaduk szerint szétosztani a tulajdonostársak között. Természetesen a jogszabálynál fogva fennálló, a tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
Társasházzá alakítás
Az ingatlanon fennálló közös tulajdon – ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak – az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete fogja pótolni. Ebben az esetben a társasházat létrehozni kívánó tulajdonostárs vagy tulajdonostársak pert kell, hogy indítsanak a többi tulajdonostárssal szemben, és a perben csatolniuk kell a társasház alapító okirat tervezetet, valamint a további szükséges dokumentumokat és a bíróság ítéletével fogja a társasházat megalapítani, hiszen az alapító okirat aláírására a tulajdonostársak nem voltak mind hajlandóak.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
