A hidak ma már nem csak a közlekedést szolgálják, egyre inkább a városképet formáló és a gyalogosok által birtokba vett rekreációs helyszínné válnak.
Hosszú volt az út a kisebb folyók fölé eszkábált, kezdetleges faépítményektől a mai monstrumokig. Elődeink számos építészeti remeket alkottak, ilyen például a híres velencei Rialto híd. A kifejezetten gyalogosok számára készült átkelők reneszánsza az 1990-es években kezdődött, az utóbbi időkben pedig Stockholmtól Torontóig szinte minden nagyvárosban megjelentek a hasonló célt szolgáló „függő utak”.
Ezt láttad már?
A világ legszebb épületei
Nemzeti kincsek és furcsa létesítmények - a legismertebb útikönyvkiadó, a Lonely Planet legújabb kötetében megnevezte a világ leggyönyörűbb épületeit.
Ezek az építmények nem csupán a közlekedési problémákat orvosolják, de sokszor turisztikai látványosságként is szolgálnak, sőt némelyik igazi mérnöki-technológiai bravúrnak számít. Például a newcastle-i Gateshead Millenium Bridge azért különleges, mert a hajóforgalom zavartalansága érdekében teljes szerkezete 40 fokkal megdönthető, azaz a híd tulajdonképpen összecsukódik, ha egy-egy nagyobb hajó érkezik.
Közép-Európa leghosszabb gyaloghídja pedig éppen hazánkban, Szolnokon ível: a 444 m hosszú Tiszavirág híd alakját a kérészek szárnyai ihlették. A régi stílusú, masszív átkelők helyett egyre divatosabbak a légiesre tervezett darabok, amelyek többnyire szorosan kapcsolódnak a helyi kulturális élethez, a hagyományokhoz, így egyre több városnak szimbóluma az ott felállított gyaloghíd.
Hazánkban is jelképként tekintettek a Batthyány teret és a Kossuth teret összekötő hajdani Kossuth hídra – bár ezen nem kizárólag gyalogosok közlekedhettek –, amelynek emlékét ma már csak táblák őrzik a Duna két partján.
A második világháború pusztításai következtében egyetlen fővárosi átkelőhely sem maradt épen, ezért ideiglenes megoldásként felépítették a Mistéth Endre és Hilvert Elek nevéhez köthető vasbeton pilléres hidat, amelyen kocogótempóban, húsz méteres követési távolsággal járművek is áthaladhattak.
Ahogy az egykori Kossuth híd a világégést követően az újrakezdés szimbóluma volt, úgy lehet egy mai gyalogoshíd a modern életstílus jelképe, hiszen közelebb hozza a természeti környezethez a városi embereket, segítségével a városlakók új nézőpontból tekinthetnek lakhelyükre. A gyalogoshidakat persze sokszor éppen a kerékpárútvonalak bővítésének igénye, a környezettudatos, egészséges élet- és szemléletmód terjedése hívja életre.
A modern mérnöki megoldások rányomják a bélyegüket a város hangulatára, akár bonyolult fémszerkezetről van szó, akár parkos, természetközeli megoldásról. Vagyis nem csak a helyi különlegességek (például a tiszavirág) adnak ihletet a tervezőknek – a híd szintén hatással van a környezetére.
Világ körül
A világ 10 legszínesebb városa
A Lakáskultúra válogatásában elhoztunk nektek néhányat a világ legszínesebb városaiból. Igazi bakancslista mindezeket bejárni!
Budapesten is jó szolgálatot tenne egy ilyen építmény, nem csoda, hogy időről időre felmerülnek erre vonatkozóan ötletek. Legutóbb Budapest Város Önkormányzatának pályázata kapcsán születtek új elképzelések a budai oldal és a Margitsziget összekötésére. A projekt valóra válása a rekreációs létesítmények számát is növelné, hiszen egy híd ma már nem feltétlenül hasonlít a hagyományos kő- vagy vasmonstrumokra: akár zöldterületek is boríthatják a felületét.
Mérnöki dilemmák
Egy-egy szerkezet megtervezése számos kihívást rejt magában. London Milleniumi hídját a helyiek csak Imbolygó hídként emlegetik, mert megnyitása után érezhetően kilengett. Budapesten pedig bármelyik gyalogos tapasztalhatja, milyen erősen tud fújni a dunai szél – vagyis a szakembereknek erre a problémára is megoldást kell találniuk.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
