Egy jól kialakított fürdőhelyiség alapja a gondos tervezés. A dizájn kitalálása előtt döntsük el, hová kerüljenek a szaniterek, a világító-, illetve fütőtestek, valamint ne feledkezzünk meg a szellőzésről sem!
1. Elképzelt funkciók és a valóság
Mindenekelőtt gondoljuk végig, hogy milyen funkciókkal kell számolni a fürdőben, és mérjük fel, mennyi hely áll a rendelkezésünkre. Kádat szeretnénk vagy zuhanytálcát? Épített vagy tálcás tusolót? Dupla vagy szimpla mosdót? WC és bidé is kell? Esetleg egy szauna is helyet kaphat?
A legkisebb kádszélesség 75 cm, egy 160 cm hosszú darabban már kényelmesen nyújtózkodhatunk. Ha két fő szeretne egyszerre fürödni, érdemes olyan típust választani, amelynél középen található a lefolyó és a túlfolyó. Egy tusolóhoz minimum 80 × 80 cm-es terület szükséges.
Ugyanilyen méretek jellemzik az infraszaunákat, de a WC és a bidé szintén legalább 80 cm széles helyet igényel. A mosdóknál nincs egyértelmű javaslat, de ha reggel sokan készülődnek egyszerre, előnyösebb a duplaszélességű, két csaplyukkal ellátott változat, sőt akár két mosdót is tehetünk egymás mellé.
2. Gépészeti háttér
A vizes helyiség felújításánál a láthatatlan, falban futó csöveken van a hangsúly, mert a gépészeti háttérnek tökéletesen kell működnie. Ha tehát a fürdő a ’90-es évek előtt készült, újraburkolás előtt célszerű egy bontással ellenőrizni a falban futó csöveket. Amennyiben ezek nem teljesen megbízhatók, cseréltessük ki őket szakemberrel.
Ő javasolhat kemény, félkemény, lágy rézcsövet, térhálósított polietilén, polipropilén vagy valamilyen más műanyag csövet. A műanyag csövek jól bírják a magas hőmérsékletet, a vegyszereket, hajlékonyak, könnyű velük dolgozni, hosszú az élettartamuk, kopásállók – hogy csak pár pozitív tulajdonságot említsünk.
3. Modern megoldások fűtésre
A csövek kapcsán szót kell ejtenünk a fűtés kialakításáról is. A legkényelmesebb a padlófűtés, hiszen így meleg talajra lépünk ki a kádból fürdés után. Amennyiben erre nincs mód, egy új aljzatban több kanyarban megtekerhetjük a meleg vizet szállító fűtéscsövet, ami szintén kellemesen temperálja a padlót.
Praktikus elem a törülközőszárító radiátor. Léteznek egészen egyszerű kivitelű darabok és sztárdizájnerek által megálmodott formatervezési különlegességek is – a lényeg, hogy a törülközők megszáradnak, és nem lesznek büdösek akkor sem, ha a fürdőnek nincs ablaka, és csak egy ventilátor küzd a pára ellen. Újabban gyártanak olyan típusokat, amelyek elektromos fűtőpatronnal nyáron is működtethetők.
4. Szigetelés és lejtés
Mivel ma már ritkán alakítanak ki középelfolyót a fürdőben, a szigetelés hiánya, illetve a helytelen szigetelés óriási károkat okozhat. Veszélyforrás az épített zuhanykabin, a túlcsorduló kád, sőt, a mosógép is.
A burkolat alá felhordott „folyékony fóliák”, cement- és műgyanta kötésű kenhető vízszigetelő anyagok, sarkokba, élekbe tett hajlaterősítő szalagok tökéletes megoldást jelentenek a fürdők általános szigetelésére, de az épített zuhanynál további speciális anyagok alkalmazása javasolt. Épített zuhanyzóknál különösen lényeges a megfelelő lejtés kialakítása, illetve az, hogy sehol ne álljon meg a víz a lapok találkozásánál.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!