Kit terhel a javítás költsége egy albérletben?

Ezért fontos a bérleti szerződés

Mielőtt választ kapnánk a kérdésre röviden tekintsük át a lakásbérleti szerződésre vonatkozó legfontosabb szabályokat.

Az egyik leggyakoribb szerződési forma a bérleti szerződés. Ennek köszönhetően a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényen (Ptk.) kívül a bérleti jogviszonyra vonatkozó rendelkezések is törvényi szintű szabályozást kaptak a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástv.) keretében. Amennyiben a lakásbérleti szerződést állami vagy önkormányzati lakásra szeretnénk kötni, akkor minden esetben figyelembe kell venni a vagyonkezelőként, illetve tulajdonosként bejegyzett szervezetre, illetve önkormányzatra vonatkozó rendeleteket is.

A lakásbérlet köthető határozott vagy határozatlan időre. A bérbeadó a lakásra vonatkozó, energiahatékonysági tanúsítványt vagy annak másolatát a szerződés megkötését megelőzően köteles az új bérlőnek bemutatni, és azt a szerződés megkötésével egyidejűleg az új bérlő részére átadni. Az energiahatékonysági tanúsítvány 10 évig érvényes.

A lakásbérleti szerződést minden esetben írásba kell foglalni. A bérleti szerződés írásba foglalásának kötelezettsége a bérleti szerződés érvényességének is feltétele, azonban ezen kívül is praktikus garanciális szabály. Egyértelműen rögzítésre kell, hogy a kerüljenek ezen tartós jogviszony jogszabályban előírt, illetve a felek tárgyalásai során kialakított magatartási és elszámolási szabályok.

Bérleti szerződés alapján a bérbeadó a meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles.

A bérbeadó kötelezettsége – szemben például az eladóval – nem korlátozódik csak arra, hogy a lakást a szerződésszerű használatra alkalmas állapotban átadja, hanem kötelezettsége annak biztosítása, hogy a lakás használatra alkalmas legyen a lakásbérleti jogviszony teljes tartalma alatt.

Ebben a körben egyrészt köteles arra, hogy a bérbe adott dolgot szerződésszerű állapotban fenntartsa, másrészt pedig köteles biztosítani azt, hogy a bérlőt a bérlet ideje alatt a használatban ne akadályozzák.

Mi a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot?

A jogszabályi rendelkezés szerint a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész időtartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak. A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakás berendezései üzemképesek.

A bérleti jogviszony talán legkritikusabb része minden esetben a költségviselés kérdése.

A lakásokat a helyiségei, közművesítettsége, melegvíz-ellátása és fűtési módja alapján lehet valamelyik komfortfokozatba sorolni. Ennek megfelelően megkülönböztetünk összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli lakásokat. A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt köteles a bérlőnek átadni és a bérelt lakásnak olyan állapotban kell lennie, hogy használata az egészséget ne veszélyeztesse. A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. Ebben az esetben a bérleti szerződésben vagy külön írásba foglalt megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit minden esetben meg kell határozni.

Főszabály szerint a lakás fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli. Természetesen a szerződő feleknek lehetőségük van arra, hogy ettől a szabálytól írásba foglalt megállapodással eltérjenek. Ilyen eltérés esetén a feleknek meg kell állapodniuk abban is, hogy a bérlő a bérbeadótól átvállalt kötelezettség teljesítése esetén milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt, illetve hogy a bérlő által átvállalt költségekkel hogyan számolnak el.

Főszabály szerint tehát a Bérbeadó kötelezettségei és költségei:

A bérbeadó köteles gondoskodni

• az épület karbantartásáról;
• az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;
• a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

Karbantartás alatt az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, megelőző és javítási munkák elvégzését kell érteni. Ide tartozik az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és a rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák és hiányosságok megszüntetése és a rendszeres állagmegóvási munka is. A karbantartás, illetve az üzemképes állapot biztosítása jelenti az adott épületrész, berendezés cseréjét is, ha az már nem javítható.

A lakástörvény az épület központi berendezéseit példálózva sorolja fel az alábbiak szerint:

1. a központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is;
2. a víz-, a csatorna- és a gázvezeték, a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;
3. az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is;
4. a több lakást szolgáló szellőztető berendezés;
5. a központi antenna az erősítő berendezéssel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is;
6. a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;
7. a személy- és teherfelvonó;
8. a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés;
9. a több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel;
10. a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

A Lakástv. a lakásberendezések tekintetében is csak példálózó felsorolást ad a következők szerint:

1. főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);
2. a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);
3. melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);
4. egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);
5. a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.);
6. a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.);
7. a redőny, vászonroló, napvédő függöny;
8. a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;
9. a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.

Az ezen berendezések hibájának elhárításával kapcsolatban felmerülő költségek tehát a bérbeadó, vagy a társasház költségviselési körébe tartoznak, és alapesetben semmiképpen sem a bérlőébe. Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

Alapvetően a lakással kapcsolatos terhek fizetése a bérbeadó kötelezettsége – ilyen például az építményadó, vagy a társasház felé fizetendő felújítási alapba történő befizetés –, de társasházi lakásoknál általános gyakorlat, hogy a felek megállapodása alapján a bérbeadó helyett a bérlő fizeti meg a társasház felé a közös költség teljes összegét.

Milyen költségek terhelik a bérlőt?

A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodtak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig köteles megfizetni.

Természetesen a bérlőt terheli a lakás használatával kapcsolatban felmerülő közüzemi költségek (víz, villany, gáz) viselése ugyanúgy, ahogy például a lakásba bevezettet internet vagy kábeltévé díja is. Ezt vagy úgy oldják meg, hogy a közüzemek átkerülnek a bérlő nevére, vagy a bérbeadó által bemutatott számlák alapján a bérlő ezt a bérbeadó felé megtéríti.

A bérleti díj fizetési kötelezettségen felül a bérlőt a lakás fenntartásával kapcsolatos kisebb költségek terhelik.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Csöpögő vízcsap esetén a bérlőnek kell a javítást magának elvégeznie, vagy a javítás költségét kifizetnie. Ha a vízcsap egészének kicserélése válik szükségessé, az már a bérbeadó feladata lesz.

A fűtés és meleg víz ellátást biztosító cirkó éves felülvizsgálatának díját és a kihívott szakember költségét a bérlő, a berendezés alkatrészének hibája miatt felmerült alkatrész csere, vagy berendezés csere költséget a bérbeadó köteles megfizetni.

A bérlő fizeti a kiégett izzó cseréjét, vagy eldugult lefolyó esetén a duguláselhárítás költségét, hacsak nem merül fel olyan, a csőrendszerben felmerült hiba, amely már magát az épület/csőrendszer szerkezetét érinti.

Mi a teendő, ha beázás következik be?

Abban az esetben, ha a bérlő elfelejti a vízcsapot elzárni és e miatt ázás következik be, a helyreállítási költségeket neki kell fedeznie, hiszen az ő hibájából következett be az ázás. Abban az esetben, ha a falban lévő vezeték hibásodik meg, vagy a felettünk lakó szomszéd áztatja el a lakást, akkor mindenképpen a bérbeadó eljárása szükséges. A bérbeadó ekkor vagy maga köteles a helyreállítás költségeit megfizetni, vagy a szomszéd, illetve a biztosító fogja a kárt rendezni, de ezen költségek semmiképpen nem terhelik a bérlőt.

A Lakástv. külön rendelkezést fogalmaz meg a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatosan, azzal, hogy ezen költségek viselésére vonatkozó szabályozást alapvetően a bérbeadó és a bérlő megállapodása körébe helyezi. Ha nem születik megállapodás a felek között, akkor a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

A költségviseléssel összefüggő rendelkezés az is, hogy a bérlő nem köteles a bérbeadó által végzendő munkák költségeit megelőlegezni sem, azonban köteles a bérbeadót értesíteni, ha a dolgot károsodás veszélye fenyegeti, avagy a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzésének szükségessége merül fel. Ha nem így tesz, a késedelemből eredő kár már őt fogja terhelni.

A bérlő a bérbeadót terhelő munkálatokat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha azokat a bérbeadó nem végzi el. Ekkor megtérítési igénye merül fel a bérbeadó irányába.

A bérlő az igazolt költségének egy összegben való megtérítését igényelheti a bérbeadótól, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, feltéve, hogy az a másik félnek méltánytalan megterhelést nem okoz.

Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

Fontos kiemelni, hogy a bérlőnek – ha a lakásban bármilyen felújítási vagy átalakítási munkát akar végezni – előzetesen engedélyt kell kérnie a bérbeadótól. Ilyen engedély, és a költségekről való megállapodás hiányában a bérlő nem hivatkozhat arra, hogy a lakásban végzett, akár értéknövelő beruházás megtérítését fizesse meg neki a bérbeadó, vagy annak összegét a bérleti díjba számítsa be. Ilyen engedély nélküli, vagy kifejezett megállapodás hiányában a bérleti jogviszony megszűnésekor és a lakás kiürítéskor a bérlő az eredeti állapotot köteles helyreállítani és a bérlő csak azokat a berendezéseket viheti magával, amely az állag sérelme nélkül leszerelhetőek.

A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!