Tudtad, hogy a világ fővárosai közül Budapesten található a legtöbb gyógyfürdő? Bemutatjuk a három kedvencünket.
1. Gellért fürdő: Európa első élményfürdője
A Szt. Gellért Gyógyfürdő- és Uszoda területén feltörő forrást már a rómaiak is használták, az első írásos emlékek II. András korából valók. Elődjét még Sáros fürdőnek hívták – valószínűleg a medence alján lerakódó iszaprétegről kaphatta a nevét.
Hírek
Csodagyógyulások helyszíne: 100 éves a Gellért Szálló
Ritkaságszámba megy, ha egy épület megszületését még a háború sem tudja megakadályozni. Mégis ez történt a Szent Gellért Szálló és Gyógyfürdő esetében: éppen száz évvel ezelőtt, 1918 szeptemberében adták át.
A jelenlegi gyógyfürdő megépítésének ötlete az 1900-as évek elején született meg. A Sáros fürdőt megvásárolta az állam, és megterveztették a hatalmas, a maga idejében korszerű épületkomplexumot. A szecessziós stílusban megálmodott gyógyfürdő és szálló végül 1918-ban nyitotta meg kapuit.
Akkoriban egyedülálló módon komoly reumatológiai részleggel szerelték fel, itt helyezték üzembe Magyarország első röntgenkészülékét, és ide kerültek az első kovácsoltvas szerkezetű rehabilitációs gépek is, amelyeket mai szóhasználattal fitneszgépeknek neveznénk. Az épületben ekkor még csak gyógymedencék voltak, a mai fedett medence helyét akkoriban minigolfpálya és télikert foglalta el.
1927-ben készült el a Hullám strandfürdő, melynek különlegessége, hogy az eredeti hullámkeltő gép még napjainkban is működik. A Gellért később még pezsgőfürdővel is bővült. Szolgáltatásaik körébe a medencék használata mellett a spapedikűr, a lávaköves masszázs, a Kleopátra- és a gyógynövényes fürdő, a csokoládékezelés, a finn szauna és a gőzkamra látogatása is beletartozik.
2. Rudas fürdő: a török csoda
A Duna mentén mindig voltak feltörő hévízforrások. A rómaiak két nagy vízlelőhelyet különböztettek meg az egykori Buda területén, a Fel- és az Alhévizet. Ez utóbbihoz tartozik többek között a mai Rudas fürdő is, amely az 1560-as években, a török uralom idején, Musztafa pasának köszönhetően nyerte el jelenlegi formáját. Központi tere, amely a nyolcszögletű (oktogon) medence és a kupola alatti medencetér oszlopos kialakítása miatt igazi ritkaságnak számít, még ma is úgy néz ki, ahogy több mint 500 évvel ezelőtt. Törökországban nem maradt fent egyetlen ilyen fürdő sem, így onnan is a csodájára járnak.
Az uszodarész később, 1896-ban épült, külön érdekesség, hogy itt zajlott az első fedett helyen játszott vízilabdameccs. A törökfürdő különlegessége, hogy megmaradt hagyományos kötényes fürdőnek. Egykor kizárólag férfiak látogathatták, ám a 2005-ös felújítás óta a hölgyvendégek is igénybe vehetik a szolgáltatásokat a keddi, illetve a hétvégi koedukált napokon.
3. Széchenyi fürdő: a legnagyobb és legszebb
A budaival ellentétben a pesti oldalon nem voltak természetes termálforrások. Európa leghíresebb bányamérnöke, Zsigmondy Vilmos azonban kidolgozott egy olyan új technológiát, amivel egészen mélyre lehetett fúrni. A munkálatok 1868-ban kezdődtek, és végül 9 év alatt, 960 m mélyen sikerült is rátalálni a termálvízre a mai Városliget területén. (A kutat a Hősök emlékköve mögötti fémlap rejti.)
Ha a falak mesélni tudnának...
5 kedvenc enteriőrünk „a Boldog Békeidők” Budapestjéből
A XX. század első évtizedének, az I. világháborút megelőző időszak gazdasági és kulturális virágzását hívjuk „a Boldog Békeidők” korának, amely építészeti szempontból is igazán különleges.
Erre a vízkészletre alapozva épült meg a Nádor-szigeten az Artézi fürdő, amely 1880-ban nyitott a meg kapuit, és rövid idő alatt igen népszerű lett a pestiek körében. Emiatt aztán az 1800-as évek végén felmerült a bővítésének gondolata. Az 1913-ban átadott Széchenyi fürdő akkoriban a világ legnagyobb, legszebb és legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított.
A legnagyobb és legszebb jelzők még ma is érvényesek, a technikai fejlődéssel azonban sajnos nem sikerült lépést tartani. A reneszánsz stílusú fürdőkomplexumot dekoratív freskók, szobrok, Zsolnay porcelánból készült burkolatok ékesítik. Területén 21 medence található, összesen 2700 négyzetméternyi vízfelülettel. A belépő a hagyományos gyógyszolgáltatások mellett még számos wellnesslehetőséget is tartalmaz (pl. konditerem, szaunák vagy vízi torna).
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
