Hajnal Edit és a férje, Szűcs Imre méltán büszke arra, hogy provence-i stílusban berendezett házukban minden bútordarab kettejük alkotókedvét és keze munkáját dicséri.
Editék mesébe illő otthona, régmúltat idéző bútoraival és berendezési tárgyaival, szemet gyönyörködtető, nyugalmat sugárzó pasztellszíneivel sajátos hangulatot áraszt. A ház minden szegletében találok valami csodálnivalót, legyen az egy kis szekrény, egy többágú gyertyatartó vagy egy falilámpa…
– Szerencsére a férjem is nagyon szereti a provence-i stílust – újságolja Edit, és azt is elárulja: a párja, Imre, kárpitos, így együtt dolgozhatnak. Az egyedi bútordarabok a kert végében lévő műteremben készülnek, de az ügyes kezű házaspár gyakran alakít át lakberendezési áruházakban kapható „kincseket” is.
– A felújítás Imre reszortja, a festés az enyém. Én döntöm el azt is, hogy milyen faragás vagy fogantyú kerüljön az adott bútorra – ismerteti a családi munkamegosztás részleteit a négygyermekes anyuka, aki ma már főállásban foglalkozik antik bútorok művészi felújításával.
– Jó néhány régiségkereskedővel kapcsolatban állok, időnként pedig az Ecseri úti piacra is kimegyek – említi a legfontosabb beszerzési forrásait. – A lakásunkat a férjemmel, Szücsivel együtt rendeztem be – árulja el Edit, miközben a törtfehérben és homokszínben pompázó fürdőszoba ékességében, a falra rögzített szekrénykében gyönyörködöm.
– A szomszédunk kiselejtezte, én pedig hónapokig dolgoztam rajta, mire felújítottam, annyira rossz állapotban volt. Hullott róla a festék, majdnem szétesett… A dupla mosdó alá szekrényt építettünk, amit csempével raktunk körbe, aztán a férjem cseresznyeszínű laminált ajtókat szerelt rá, amiket én, persze, rögtön lefestettem. A kád mellett újjávarázsolt antik szék díszeleg, a lámpákról viszont megtudom, hogy ugyanabból a lakberendezési áruházból származnak, ahonnan a konyhabútor is. A konyha ablaka alatti háromszemélyes ülőalkalmatosság a mintás párnákkal megint csak képzeletbeli időutazásra invitál.
Editék a tágas nappali egyik oldalán alakították ki az étkezőt, ahol a fehér huzattal borított székek és a törtfehérre festett asztal mellett az ebédlő leglátványosabb eleme, a faragott csipkés faliszekrény tartja fogva a tekintetemet.
– Annak idején gyóntatószék volt. Az egyik ismerősünk ki akarta dobni, de én megmentettem. A nappaliban rengeteg használati, berendezési és dísztárgy kapott helyet: mutatós gyertyatartók, falilámpák és -órák, koszorúk, virágok, növények, díszbabák…
A sarokban álló, méretes íróasztalt Editék egy másik kedves ismerőse találta az utcán lomtalanításkor, és még időben riasztotta a házaspárt. Az emeletre vezető, tölgyfából készült, eredetileg tölgyszínű lépcsőn világosbarna játékmacik „pihennek”. Odafent a két nagylánynak külön szobája van, a kamaszok azonban a provence-i helyett modern stílusú bútorokat választottak maguknak. A szülők hálószobája viszont mesébe illő.
– Ebbe a helyiségbe egy kicsit bevittem a pasztellzöldet – utal Edit az éjjeliszekrények, a ruhásszekrény és a komód színére. A kisebb bútorokat egy régiségkereskedőtől vásárolta, az ajtó melletti, natúr fenyőszekrényt pedig a kedvenc lakberendezési áruházában szerezte be.
– Lefestettem, faragásokkal díszítettem, és a fogantyúkat is kicseréltem rajta, hogy egy kicsit romantikusabb legyen – magyarázza. – A kovácsoltvas ágy is ugyanonnan származik, az eredetileg fekete volt. A függöny, a lámpák és a gyertyatartók tökéletesen illenek a dél-franciaországi miliőbe. Álomszép ez a szoba az esti gyertyafényben! – jegyzi meg Edit. – Minden bútort és tárgyat én választottam, a férjem teljesen rám bízza a ház berendezését. Szabadságot ad ebben is, engem pedig jó érzéssel tölt el, hogy kedvemre alkothatok…
Még több képért kattints a lenti galériára!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!