Igazi művészet úgy berendezni egy lakást, hogy egyszerre legyen elegáns, kényelmesen otthonos és játékosan könnyed. Ennek a belvárosi ékszerdoboznak a létrehozói sikeresen ötvözték a fenti vonásokat.
Belvárosi séta során sok emberben felmerül a kérdés, hogy vajon mit rejtenek a régi falak, milyen lakások bújhatnak meg az egykori nagypolgári otthonok helyén. Most szétnézhetünk a Paulay Ede utca egyik legrégebbi, a 19. század végén épült házában, amely jelenleg is műemléki védelem alatt áll.
Katalin és János, a fiatal lakók Bálint Ágnes lakberendezőt, a Kéttemplom Galéria tulajdonosát kérték meg, hogy varázsolja újjá frissen vásárolt, 67 négyzetméteres otthonukat. – A fürdő kivételével az összes falat lebontottuk – meséli Ágnes, mialatt körbevezet minket a belső kétszintes lakásban. – A fürdőszobát csak azért nem bolygattuk meg, mert ott kémények és szellőzők futnak a falban. Már zajlott a munka, amikor váratlanul előbukkant egy téglából rakott régi boltív.
Fel se merült, hogy lebontsuk a 19. századi épület egykori nagyvonalúságát megidéző elemet, sőt a konyha és a nappali elrendezésével sikerült kiemelni az impozáns részletet. Mivel a ház műemléki védelem alatt áll, az új ablakok és a bejárati ajtó hű másolatai az eredetieknek. Egyedi megoldás a nappali tere fölé benyúló zárt galéria: az acélvázas szerkezetű emeleten a hálószobát rendeztük be. Ablaka a nappalira néz, és a hatalmas belmagasságnak köszönhetően elég fény jut a fenti térbe is – magyarázza Ágnes. Világos lazúrt kapott a galériára vezető, fenyőből készült lépcső. Ez a gyönyörű faanyag fontos szerepet játszik a lakás többi helyiségében is, felfedezhetjük a mosdó szekrényén, az ajtókon, a gardróbokon, a konyhában, sőt a falburkolatokon. Állandó jelenléte kellemes optikai folytonosságot teremt, ráadásul a finom tónus szépen harmonizál a francia halszálkás tölgyfa parkettával.
A halvány bézsek közt persze megvillan egy-egy erősebb színfolt; a szőnyeg, a kanapé, a díszpárnák, az ágyterítő mellett a nappali fontos eleme a különleges türkiz szekrény. – Ennek a tárgynak érdekes a története, a születése. A karakteres indiai szekrény előállításához több száz éves ablaktáblákat használtak fel. Először kiválasztották a nehéz fatáblákat, aztán építettek köré egy szekrényvázat, amit hátul kisúlyoztak, nehogy előredőljön – mondja a tervező. – A legtöbb bútor azonban itthoni asztalos- és kárpitosműhelyben készült, csupán egy-két darab érkezett Franciaországból… Ma a lakás ismét hajdani pompájában ragyog, úgy érzem, sikerült megidézni az egykori belvárosi miliő eleganciáját.
A további képeket a lenti galériában tudod megnézni!
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!