Szakemberek szerint az otthoni energiaveszteség legalább feléért nem a megfelelően hőszigetelt falak (30%-ban) és a tető felelős (20%-ban). Nem véletlen, ha egy család otthona hőszigetelésén gondolkodik, az épületen ez a két terület kerül először fókuszba. Még speciálisabb megfontolást igényel, ha a manapság egyre népszerűbb lapostető fedi a házat, de gyakori, hogy a nappali feletti terasz padlója miatt aggódunk.
Lapostetők és teraszok felújítása komoly szaktudást igényel, ezért feltétlenül érdemes szakember segítségét igénybe venni. Nem árt, ha tudjuk, a szakember mit miért javasol a munka során. Lapostetők, teraszok esetén a megfelelő hőszigetelés beépítése mellett legalább ennyire fontos a megfelelő vízelvezetés és párazárás kialakítása – hiszen a víz utat talál magának, ami a legjobb hőszigetelést is gyengítheti, tönkre teheti. Ráadásul a tetőn gyakran vannak un. tetőáttörések, ahol pl. a gépészeti elemek jutnak ki az épületből, vagy pl. napelemet rögzítünk a tetőhöz: ezek a tető legkritikusabb részei. Ezeken a pontokon a párazáró és légtömörséget biztosító lezárás elengedhetetlen.
Ismerkedjünk meg egy mindenféle hőszigetelés esetén fontos szakkifejezéssel, a rétegrenddel. Ez az egyes víz- és párazáró, légtömörséget biztosító és hőszigetelő rétegek egymásra épülésének sorrendjét mutatja. Ezek között jelenik meg a hőtechnikai követelményeknek megfelelő vastagságú hőszigetelő réteg is.
Nem mindig a vastagabb a legjobb
Míg a víz mindig megtalálja a befelé, úgy a hő a kifelé vezető utat. És mindez nemcsak hideg falakat vagy padlót, hanem akár penészes sarkokat is eredményezhet.
Lapostető felújítása esetén azonban lehetnek olyan feltételek, amelyek meghatározzák a beépíthető réteg maximális vastagságát, így pl. határt szabhat az un. attikafal magassága, amelynek magasítása a helyi építési szabályok miatt gyakran nem is lehetséges. Így marad az a megoldás, hogy a rétegek között vékonyabbnak kell lennie a hőszigetelésnek.
– Nem csak ennél a speciális esetnél vitathatatlan a modern, grafitadaléktól szürke színű BACHL Extrapor polisztirol hőszigetelés előnye, mégpedig, hogy a szükséges érték eléréséhez ebből az anyagból vékonyabb is elegendő – emeli ki Szatmári Zoltán, a BACHL alkalmazástechnikai mérnöke. Szakértők számításai szerint, ha az attikafal megnövelésének egyébként nem lenne akadálya, ez a megoldás még mindig drágább lenne, mint egy vékonyabb rétegben is hatékony hőszigetelő értékkel rendelkező, grafitos polisztirol hőszigetelés beépítése.
Feleljünk meg a változó szabályoknak is
Egyre többet lehet arról olvasni, hogy miközben folyamatosan szigorodnak az épületek energiafelhasználásának szabályai, 2020. után már csak alacsony energia-igényű épületeket lehet majd építeni. Persze aki felújításba kezd, annak az anyagi ráfordítással az elsődleges céljai között biztosan szerepel, hogy a fűtésre és hűtésre költött összegek csökkenjenek. Felújításkor is érdemes tehát a minél nagyobb energiamegtakarítást ígérő termékek között szétnézni.
Vegyünk egy konkrét példát!
A 2018-ban érvényes szabályok szerint egy vasbeton födémre nagyjából 20 cm vastag fehér polisztirol hőszigetelés megfelel (EPS 100), ezzel szemben grafitos polisztirolból 16 cm is elegendő (Extrapor EPS 100).
2020-tól azonban a normál fehér polisztirolból 26 cm (EPS 100), ezzel szemben grafitos anyagból 22 cm elegendő (Extrapor EPS 100).
A BACHL termékei közül bármely épületrészhez válaszhatunk korszerű hőszigetelést. Viszont mindig tartsuk szem előtt, hogy egy hatékony energetikai felújítás komplex gondolkodást igényel. A falak és a tető hőszigetelése mellett a nyílászárókat is érdemes jó hőszigetelésű, légtömören záródóra cserélni, és legalább ennyire fontos a fűtési rendszer megújítása, a villamos- és világító berendezések energiatakarékosra cserélése.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!
