A floral designer nem egyszerűen a virágkötő angol megfelelője: bár virágokkal dolgozik, a textilekért, grafikákért, az elemek összhangjáért, vagyis az egész dekorációért ő felel. Magyarországon a szakma egyik ismert képviselője Gyenes Szilvia.
Hogyan kezdődött? Mikor gondoltál rá először, hogy ezt a hivatást választod?
Gyerekkoromtól adott volt az ösztönzés, mivel nálunk a családban mindenki virágokkal foglalkozik. Apukám kertész, anyukám virágkötő, sőt még a nagyszüleim is kertészek voltak. Én viszont rendes emancipált lázadó fiatalként jelentkeztem a pécsi egyetemre, szociológia szakra, amit el is végeztem. Aztán egyszer eljött a pillanat, amikor úgy éreztem, ki kell találnom, mit fogok kezdeni az életemmel.
Nehéz lehetett elindulni ebben a bonyolult, és itthon tulajdonképpen nem is létező szakmában…
Keményen dolgoztam, de azért nem úgy kell elképzelni, hogy az elejétől fogva minden így ment, mint most. Először csak virágdíszeket készítettem, aztán fokozatosan egyre komolyabb rendezvényeket vállaltam el az ország különböző pontjain. A megrendelők több dolgot kértek tőlem, így jöttek a képbe először a grafikák – az öcsém ugyanis grafikus –, aztán a textilek. Egymást követték a nagyobbnál nagyobb esküvők, kastélyokban, exkluzív helyszíneken. Számomra is hihetetlen, de ha jól számolom, idén lesz 10 éve, hogy belekezdtem.
Van olyan szakmai fórum vagy kiállítás, amely inspirációt jelent számodra?
Minden porcikám tiltakozik az ellen, ha nem a belső ízlésvilág, hanem az aktuális divat határoz meg egy megrendelést, márpedig ez manapság igen gyakori, főleg, amióta létezik a Pinterest és hasonlók. Minden menyasszonyhoz, minden helyszínhez más-más viráganyag illik, és szerintem nagyon érzékeny kérdés, hogy ki mit választ. Az inspiráció nálam belülről fakad, bár természetesen a színházi díszletek, a népművészeti vagy képzőművészeti alkotások hatással vannak az én dekorációimra is.
Mennyi az, amit fizikailag képes vagy te magad elkészíteni egy megadekorációból?
Nincs olyan munkafázis, amit ne tudnék magam elvégezni, vagy ne vennék részt benne maximálisan. Ez számomra igen fontos. A számítógépes grafikához nem értek, mégis ott ülök az öcsém mellett a munkálatok elején, és lépésről lépésre elmondom neki az elképzelésemet, amit ő aztán elővarázsol a gépen. Minden egyes menyasszonyi csokrot én magam kötök meg, a nagyszabású dekorációknál pedig az első darabokat szintén én készítem el.
Van kedvenc virágod? Egyáltalán megkísérli valaki, hogy virágcsokorral lepjen meg?
Természetesen léteznek aktuális kedvencek, de tulajdonképpen majdnem az összes virágot szeretem. A saját esküvőm idején éppen egy Lathyrus nevű virág volt a kedvencem, a csokromat is abból készítettem el. Magyarul egyébként ledneknek hívják, sajnos nem nagyon ismert. Mostanában különösen szeretem a lótuszt, az otthoni kerti medencémben is akad egy-két példány, és hosszú évek után idén először az egyik végre hozott egy virágot. Ha tehetem, a nap elején kisétálok, és ott iszom meg a reggeli kávémat, hogy közben gyönyörködhessek a szépségükben.
Mit teszel, ha egy kastélyban megrendezett nagy esküvő esetén ellentmond egymásnak az épület jellege és a megrendelő extravagáns kívánsága?
Be kell vallanom, hogy számomra a kastély atmoszférája az elsődleges. Meg kellene tanulnunk tisztelni a monumentális, évszázadok óta álló épületeket, a történelmi múlttal bíró környezetet. Szerencsére némi diplomáciai érzékkel a megrendelők többnyire jó irányban befolyásolhatók, és még soha nem fordult elő, hogy végül a munkámmal elégedetlen lett volna valaki. Amennyiben végképp nem sikerül közös nevezőre jutni – sajnos erre is volt már példa –, akkor udvariasan, elegánsan el kell engednünk egymást; de szerintem ezzel sincs semmi gond.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért, valamint látogass vissza a www.lakaskultura.hu-ra, ahol új lakásokkal, tippekkel várunk minden nap!