Gondoltad volna, hogy Hosszúhetényben valaha 16 malom működött? A felújított Dallos–Böröcz vízimalom remek példa arra, hogy egy műemlékből olyan közösségi tér válhat, amely élővé varázsolja a múltat.
Több ez egyszerű közösségi térnél vagy étteremnél – mondja Csaplár Judit, az Almalomb háziasszonya –, ezért használjuk inkább a kulináris kitérő és a találkozóhely kifejezéseket. Ide nem lehet véletlenül betévedni, Hosszúhetény „nem esik útba”.
Ám ritka kincset talál itt a látogató, lelassult idő és nyugalom fogadja a vendéget. Nálunk minden tárgynak értéke, múltja van, talán ez adja a különleges hangulatot. A malom története valóban regénybe illő: az ősi építmény eredete feltehetően a napóleoni háborúk idejére nyúlik vissza, első írásos említése 1824-re datálható, azóta generációról generációra öröklődik. A jelenlegi tulajdonos, Ásványi Rita a nagypapája révén jutott az örökséghez, ám Bocz Gyuri bácsi nem molnár volt, hanem iskolaigazgató – ma a vendégek az ő gyűjteményét csodálhatják meg a könyvtárszobában, sőt le is emelhetik és olvasgathatják a köteteket. Ritáék 2012-ben kezdték meg a három éven át tartó felújítást, amelyhez EU-s pályázati pénzt is nyertek.
A malom, a hajdani pajta és a hozzá tartozó fészer Pelényi Margit Ybl-díjas építész tervei alapján született újjá. Ami az épületekből és tárgyakból megmenthető volt, gondosan, az eredetihez hűen felújították, amit már nem lehetett helyreállítani, megváltozott funkcióval, időnként kortárs elemekkel kiegészítve új életre keltették. A munka meghozta gyümölcsét: idén áprilisban a műemlékegyüttes elnyerte az UNESCO műemlékvédelmi világszervezetének ICOMOS-díját.
– A vízimalomról a legtöbb embernek a hagyományos, patakban forgó malomkerék jut először az eszébe – magyarázza Csaplár Judit. – A mi malmunk viszont úgynevezett felülcsapós vízikerékkel működött, azaz felülről, egy vályúból folyt rá a víz. Utóbbi olyan vidékekre volt jellemző, ahol a telken belüli nagy szintkülönbségek lehetővé tették. A felülcsapós kerék nálunk az épületen belül helyezkedik el. A malomgát elterelése miatt a ’60-as évektől nem használható, így már csak bemutató jelleggel működik, és ilyenkor elektromos áram hajtja a szerkezetet.
Az Almalombnak nemcsak a története, de a konyhája is egészen különleges, nemigen lehet kategóriákba erőltetni. Magyaros? Igen, hiszen a fogások alapját többnyire magyar ételek adják. Ráadásul a nyersanyagok nagy része a környékbeli termelőktől érkezik. Nemzetközi? Persze, hiszen Rita férje lengyel, a családja pedig Észtországban él, és a világot járó rokonok folyton újító ötletekkel térnek haza utazásaikról. Észtországból származik az anyakovász is, amelyet a ház specialitása, a kovászos rozskenyér készítéséhez használnak. Ha esküvőt rendeznek, lengyel szokás szerint kenyeret és füstölt sót ajándékoznak az ifjú párnak; utóbbi szintén az Almalomb specialitása.
– Egy füstölő is része volt az épületegyüttesnek, és a malommal ellentétben ez ma is működik – meséli Judit. – Csak éppen mi nem sonkát és kolbászt, hanem sót és paprikát füstölünk benne.
Molnárok útja
Bár a Mecsek környéke elsősorban a borútjairól híres, érdemes végigjárni a Molnárok útját is: így számos különböző malmot látogathatunk meg. Az Orfűi Malommúzeum mellett Mohácsról a Szent Miklós vízimalom, Mecseknádasdon a Keszler malom, Borjádon a volt Széchenyi-uradalmi vízimalom alkotják az út magyar részét.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért!