Aki járt már Amszterdamban, biztosan álmodozott arról, hogy egy úszóházba költözik, Ringatózva bámulja a csatornán elhaladó hajókat, és hallgatja a vízcsobogást.
Pedig annak idején a holland főváros lakói korántsem romantikus megfontolásokból költöztek a vízre: Amszterdam ugyanis régóta az egyik legsűrűbben lakott európai település, megfizethetetlen ingatlanárakkal. Természetesen napjainkban már az úszóházak lakóinak sem kell lemondaniuk az összkomfortról, mivel a partról – sokszor stégek segítségével – áram, víz és gáz is érkezik a jellegzetes építményekbe. Nem csoda, hogy egyre többen választják a vízi életet, amely a sok ötletesen kialakított házikó miatt kimondottan divatosnak számít, és ma már szinte csak kihalásos alapon lehet hozzájutni egy efféle otthonhoz.
Hasonló a helyzet Londonban, ahol a Temze szűk csatornáin – szintén az egykor kedvező árak miatt – népes lakóhajó-kolóniák alakultak ki kávézókkal, galériákkal és könyvesboltokkal. Összkomfort, teljes kényelem, wifi, áram és folyóvíz áll a lakók rendelkezésére. A kellemes körülményeknek és talán a belváros túlzsúfoltságának köszönhetően az elmúlt években itt is megduplázódott a lakóhajók száma, ma közel három és félezer létezik.
A párizsi Szajna partján úszóházak vannak ugyan, de szinte lehetetlen „beköltözni” egy ilyen hajóba, ezért is számított nagy szenzációnak az Off Paris Seine hotel idei megnyitása. A Notre-Dame-tól tízpercnyi sétára található szállodában 54 szoba és négy lakosztály várja a vendégeket, továbbá egy belső udvar sétánnyal és medencével, no meg parkosított fedélzeti bárokkal. Egy éjszaka még a legegyszerűbb szobában is megközelítőleg 80 ezer forintba kerül, így ez egyelőre egy szűk elit kiváltsága.
Jó hír, hogy egy-két éven belül valószínűleg Budapesten is találkozhatunk majd hasonló épületekkel, a modern kialakítású, tökéletesen felszerelt úszóházak tervei ugyanis már elkészültek. A Vági Oszkár és Cserháti Csinszka által megálmodott otthonokban majdnem a teljes energiaellátást megújuló források biztosítják, a szigeteléshez pedig egy olyan különleges anyagot használnak majd, amely vékony rétegben is jól ellátja feladatát.
A Dunán és a Tiszán korábban léteztek úszóházak, ám nagy folyóink vízszintingadozása akár a 8 métert is elérheti, ez az adottság pedig meggátolta a vízi építkezés elterjedését hazánkban: mivel a komfortosítás komoly nehézségekbe ütközött, csupán alkalmi lakként lehetett használni a régi magyar változatot. Az egyelőre csak tervben létező új típusú úszóházakat viszont olyan pontonhidakkal rögzítik majd a parthoz, amelyek gond nélkül követik a vízszintingadozást, vagyis a tecnikai innovációnak köszönhetően nálunk is pezsgő élet alakulhat ki a folyópartokon – ha nem is a Duna belvárosi szakaszán.
A Lakáskultúra Online ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legújabb lakberendezési trendekért, kreatív ötletekért és a magazinnal kapcsolatos friss infókért!
