A hétköznapi zenehallgatás világában a gramofon 1892-es debütálása jelentette a nagy áttörést: végre nem kellett más a „házi muzsika” élvezetéhez, mint egy hatalmas tölcsérrel rendelkező lejátszó és néhány jó lemez.
A technológia fejlődésével azonban megváltoztak az igények, és természetessé vált, hogy az otthoni zenehallgatás is a legtökéletesebb hangzásélményt nyújtja. Napjainkban vásárlás előtt magától értetődően felmérjük a kiválasztott készülék műszaki paramétereit, és tudatosan végiggondoljuk, hogy a szobánk akusztikáját figyelembe véve milyen elhelyezés a legelőnyösebb, hiszen még egy csúcsminőségű készülék hangzása sem tökéletes, ha rosszul pozicionáljuk. A szoba berendezésének ismerete nélkül nehéz tanácsot adni arra vonatkozólag, hogy hova érdemes tenni a hangfalakat, de általánosságban elmondható, hogy egy nyitott könyvespolcos, viszonylag zsúfolt szobában könnyebb kellemes hangélményt teremteni, mint egy minimalista, kevés bútorral berendezett enteriőrben.
Szintén fontos tényező, hogy a nagy méretű sík felületeknek, a csupasz falaknak, illetve a hidegburkolú padlónak akusztikai szempontból negatív hatása van, amit úgynevezett „hangnyelőkkel”, szőnyegekkel, függönyökkel tompíthatunk. Persze ma már léteznek csúcsminőségű készülékek, amelyek speciális térkompenzációs rendszerrel vannak felszerelve, vagyis az összes téri körülményt figyelembe veszik – így a zenehallgatás egészen kivételes élmény.
