Bármilyen formában legyen jelen a víz a kertben – tó, medence, csobogó, szökőkút -, varázslatossá teszi a környezetet. Csillog, csobban, hűsít, megnyugtat, s a benne, vagy körülötte élő növényekkel együtt békés időtöltésre invitál.
A vízinövények közül számomra a legkedvesebbek a felszínen lebegő virágok, közöttük is a tündérrózsák (Nymphea). Sok helyen megcsodáltam őket, botanikus kertekben, távol-keleti tavakban és – természetesen leggyakrabban – az itthoni vizekben. A tündérrózsák évelő növények, amelyek – fajtától függően különböző hosszúságú száron – a vízfelszínen szétterülő, kerek, mélyzöld leveleket fejlesztenek. Ezt a királyi palástot koronaként ékesítik a hatalmas rózsára emlékeztető, változatos színű – fehér, sárga, rózsaszín, bordó – virágok. A sokszirmú kelyhek késő tavasztól kora őszig egymás után jelennek meg a növényeken. Eközben a levelek is cserélődnek: az idősebbek lassan elsárgulnak, majd alámerülnek (érdemes eltávolítani őket a vízből), de természetesen mindig újabbak fejlődnek helyettük. Az óriási levelek beárnyékolják a vízfelszínt, így csökkentik az algásodás veszélyét a tavakban. A tündérrózsák inkább az állóvizekben érzik jól magukat, több órás napsütést igényelnek a fejlődéshez és a rendszeres virágzáshoz. Hűvös, árnyékos helyen, vagy áramló vízben visszafogottan növekednek, kicsi leveleket és apró virágokat hoznak. Tápanyagigényes növények, ám tómederbe ültetve nagy gyökérzetükkel elegendő táplálékhoz jutnak. A mesterséges falú és aljzatú medencék alján, edényben élő tavirózsák számára azonban pótolni kell a tápanyagot. A kifejlett (3-4 éves) tövek május-júniusban tőosztással szaporíthatók: a gumószerű gyöktörzs éles késsel kettéosztható. A szaporulatot ferdén kell a talajba helyezni, úgy, hogy a tenyészcsúcs felfelé nézzen, így majd az új hajtások is felfelé nőnek. Csak az első levelek megjelenése után engedjük le a víz alá az új növénykét. Számos, szinte megszámlálhatatlan tündérrózsafajta él a vizekben. Méretük között óriási a különbség. A törpék hajtásának hossza mindössze 30-35 centiméter, virágaik átmérője 5-10 centiméter, s a vízfelszínből általában 0,1-0,2 négyzetmétert fednek be leveleikkel. A legnagyobb fajták szára csaknem egy méteres, virágaik 20-25 centiméterre nőnek meg, és 1-2,5 négyzetméter alapterületű vízfelszínt árnyékolnak. A trópusi fajták nálunk csak üvegházakban maradnak meg. A tó, vagy medence nagyságától függően társíthatjuk a tündérrózsát más, hasonlóan mélyvízi növénnyel. Ilyen lehet például a fehérvirágú, kétsoros vÍzifüzér, vagy a tündérfátyol, amely apró, sárga virágokat hoz kerek levelei fölött. A kisebb vízfelszínen azonban a tündérrózsa társak nélkül a legszebb. A hazai természetes vizekben előforduló fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) védett növény, eszmei értéke ötezer forint.
