A tóparti üdülőtelkek ingatlanjogi vizsgálata a telki szolgalom rejtélyeit kutatóknak igazi csemegéül szolgálhat. Persze e csemege amilyen édes lehet egyeseknek, annyira keserítheti meg más üdülőtulajdonosok meghitt nyaralását.
A telki szolgalom fajtáinak felsorolása szinte lehetetlen. Ide tartoznak az üdülőtulajdonosokat leginkább érintő átjárási útszolgalmak, lejáró és fürdőzési szolgalmak is. A telki szolgalom legalább két szomszédos, vagy egymáshoz közel fekvő ingatlant feltételez, célja pedig, hogy az egyik ingatlan részére bizonyos előnyöket biztosítson. Ezek az előnyök a másik ingatlan vonatkozásában hátrányt jelentenek, ezért azt a telket, amelynek a birtokosát a szolgalmi jog megilleti, uralkodó teleknek, a másik telket pedig szolgáló teleknek nevezzük. A telki szolgalom alapján az uralkodó telek birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja (például átjárhat rajta), vagy követelheti, hogy a szolgáló telek birtokosa tartózkodjon valamely magatartástól, amire egyébként joga lenne. · A telki szolgalom létesíthető szerződéssel, de jogszabályon, vagy bírósági, hatósági rendelkezésen is alapulhat. Jogszabályon alapul a szolgalom, amennyiben ingatlanunk nincs összekötve megfelelő közúttal. Ebben az esetben szomszédaink tűrni kötelesek, hogy földjeiken átjárjunk. Nyilván az átjárás konkrét módjáról meg kell állapodnunk, de ha ez nem sikerül, akkor azt a bíróság határozza meg. · Telki szolgalmat a tulajdonosok szerződéssel is alapíthatnak. A szerződés történhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással, ellenérték fejében vagy ingyenesen is, de a szerződéssel létesített telki szolgalom csak akkor jön létre, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Bejegyzési kérelmünkhöz csatolni kell egy vázrajzot is, amely az átjárás módját és helyét pontosan feltünteti. Fontos hangsúlyozni, hogy a szerződés alapján bejegyzett átjárási szolgalom akár a tópart kényelmesebb megközelítésének célját is szolgálhatja, így nem lehet azt később megtámadni azon az alapon, hogy az ingatlantól a tóhoz – kerülővel bár -, de közúton is el lehet jutni. · A fentiekkel ellentétben nincs szükség ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, ha a szolgalmi jogot elbirtoklással szereztük meg. Erre akkor kerülhet sor, ha a másik ingatlant tíz éven át úgy használtuk, hogy annak birtokosa ez ellen nem tiltakozott. Nem valósul meg azonban az elbirtoklás, ha az átjárást az ingatlan tulajdonosa szívességből vagy visszavonásig engedte meg. · Előfordult, hogy a lejáró és fürdőzési szolgalmakról az üdülőtulajdonosok szerződésben állapodtak meg, elmulasztották azonban e szerződések alapján a szolgalmi jog bejegyeztetését. Mindezek ellenére évtizedeken keresztül háborítatlanul jártak át a tóparti telkeken, mígnem szép lassan megépültek a partra levezető közutak. A tóparti telektulajdonosok megelégelve a környék fürdőzési szokásait, bírósághoz fordultak, és kérték az ingatlanaikat súlytó átjárási szolgalmak megszüntetését. A bíróság a szolgalmat megszüntetheti, vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához már nem szükséges. Ezekben a perekben azonban a bíróságok először is abból indultak ki, hogy az üdülőtulajdonosok elbirtoklással már megszerezték az átjárási szolgalmakat, az a körülmény pedig, hogy egy távolabbi közútról is megközelíthetővé vált a tópart, nem teszi indokolttá, hogy az üdülőtulajdonosokat megfosszák az évtizedeken át gyakorolt lejárási lehetőségtől. · Végezetül érdemes megemlíteni, hogy ha az átjárási, lejárási jogunkat nem gyakoroljuk, akkor az a telki szolgalom megszűnését eredményezheti. A szolgalom megszűnik ugyanis, ha azt tíz éven át nem gyakoroljuk – bár ez módunkban állt -, vagy eltűrtük, hogy a tulajdonos annak gyakorlásában akadályozzon. Megszűnhet persze a szolgalmi jog úgy is, hogy arról ellenérték fejében, vagy ingyenesen lemondunk, ilyenkor azonban, ha az az ingatlan-nyilvántartásba be volt jegyezve, akkor gondoskodnunk kell annak törléséről is.