A XIX. század első felében, mindenekelőtt német nyelvterületen jelentkezik a megerősödő közép-európai polgárság új stílusa, a biedermeier. Ezek a jólétet és kényelmet sugárzó bútorok ma is igen kedveltek.
A biedermeier már kifejezetten a kényelmes, nyugodt életet kedvelő – és ezért sokszor már gúnyosan nyárspolgárnak is csúfolt – polgár stílusa: az ennek az egyre nagyobb létszámú vevőkörnek dolgozó bútorkészítők levetkőzik a klasszicizmus túlzott formai szigorát, helyette az ésszerűséget, a gyakorlatiasságot, a használói igényekhez való minél tökéletesebb alkalmazkodást emelik a lakberendezés központjába. Nagy, sima felületek, nyugodt, geometrikus formák, egyfajta kedélyes kényelem jellemzi ezeket a bútorokat, amelyekkel üde, derűs hangulatú lakásokat rendeztek be. Az otthonosság-érzést csak fokozták a színes, virágmintás textíliák, a sok apró képecske és a különböző dísztárgyak, csecsebecsék.
Az 1830-as években készült ez a kényelmes kanapé. Apró virágmintás, arany csíkos huzata a biedermeier legjellemzőbb kárpitja volt.
Ezt a XIX. század közepén készült, diófa-borítású, egyajtós szekrényt 55.000 forintért kínálták a Polgár Galéria két évvel ezelőtti árverésén.
Csehországban készült díszpoharak az 1830-as évekből.
Bécsben, az 1820-as években készítették ezt a különleges támlájú széket.