Az ősi időkben az új évet a természet megújulásakor, tavasszal ünnepelték az emberek. A pogány újévi ünnepkörnek részben átértelmeződött, ma is meglévő változata a húsvét, a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának ünnepe.
325-ben a niceai zsinaton határozták meg idejét: a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon tartatik, így ideje március 22. és április 25. közé esik. Az idén április elején érkezik a húsvét, így a kertek már sok színes virággal örvendeztetik meg gazdáikat és a réteken is megjelennek az első kedves, méhcsalogató vadvirágok. A tavasz a hó alól kikandikáló hóvirággal kezdődik, s tart egészen a májusi tulipánokig. Ahogy egyre melegebben simogatnak a napsugarak, úgy bújnak elő a sárga pitypangok, más néven a gyermekláncfű. Ne tépjük le! Vízbe téve hamar elhervad, ám zsenge, halványzöld leveleiből kitűnő, vitamindús saláta kerülhet a húsvéti asztalra. Virágdíszek a lakásban A tavaszi virágok sokasága mind az ünnep része lehet. Vázákban, kosarakban vigyünk egy kis tavaszt a lakásba! Aranyesőágak, japánbirs rózsaszín virágú vesszői pompázhatnak sárga és fehér nárciszok, illatos jácintok társaságában, színes tulipánok mellett. A húsvéti csokrok elmaradhatatlan kiegészítői a bolyhos barkaágak, a sötétzöld leveles buxuságacskák. Még a fű is alig sarjad, de “selymit a barka már kitakarta” – mondja a költő -, s valóban, még ha korán jön is a húsvét, a kecskefűz ezüstös-molyhos veszői soha nem hiányoznak az ünnepi kelléktárból. Ha tavaszi virágok társaságában vízbe tesszük a barkás ágakat, néhány nap múlva megfigyelhetjük, hogy a barkák megnyúlnak, megjelenik rajtuk a sárga virágpor. Ellenben ha szárazon állítjuk őket vázába, akár hónapokig megmarad a tavaszt hirdető barkaág.
43559-1739-4087-s-d00002C68c6ef5622afe5.jpg
A nagyhét nevezetesen napja Virágvasárnap, hagyományosan a barkaszentelés ideje is egyben. A kertből frissen levágott nárciszokat először néhány órára állítsuk vízbe magában, ezután kössük csak össze a többi tavaszi virággal. Szárának vágásfelületén ugyanis nyálkás folyadék jelenik meg, amely a vele egy edényben lévő virágok gyors hervadását okozhatja. A gyümölcsfákról lemetszett, duzzadó rügyes ágakat langyos vízben néhány nap alatt kihajtathatjuk. A virágos ágakra függesszünk kifújt tojásokat, esetleg aprócska, fából készült nyuszi- vagy madárfigurákat: ez a “húsvétfa” kedves dísze lehet a lakásnak. Bármely gyümölcsfa vesszői alkalmasak hajtatásra, de az erdőszélen vágott kökény vagy vadszilva ágai is illatos, apró virágocskákkal ajándékoznak meg. A frissen lemetszett fűz- vagy mogyoróágakból, szőlővenyigéből húsvétváró kopogtatókoszorút fonhatunk. Egy gallyat formáljunk a kívánt méretre, alakzatra – ez lehet kör, esetleg tojásdad forma – s a végeit szorosan csavarjuk egymáshoz. Ugyanígy járjunk el a következő vesszővel, majd a továbbiakat lazán fonjuk köré. Addig ismételjük, míg a kívánt vastagságot el nem éri. Díszítsük barkával, néhány örökzöldággal, selyem- vagy papírszalagból kötött masnival, húsvéti figurákkal, melyeket vékony rézdrót segítségével rögzíthetünk. Gondosan szegezzük az ajtóra, hiszen a húsvéti vendégjárás alatt igen nagy igénybevételnek lesz kitéve! Kellemes tavaszi hangulatot teremthetünk kosárba, esetleg mohával bélelt tálba helyezett kisebb cserepes virágokkal is. A hosszúéletű kankalinok, krókuszok és más, hagymás növények az ünnep elmúltával kerüljenek a kertbe, ott gyönyörűségünkre vidáman tovább növekednek, jövőre pedig ők lesznek a tavasz hírnökei.
