A költözködés olyan, az életünk során felhalmozott tárgyaink „bedobozolását” és elszállítását, be- és kirakodását jelentő, összetett tevékenység, amelyet ma már sokan valamilyen költöztető-, vagy fuvarozócég igénybevételével oldanak meg.
Az ilyen cégekkel (vagy magánvállalkozókkal) létrejött jogviszonyokra elsősorban a fuvarozási szerződésre vonatkozó szabályozás érvényesül, azonban a költöztetésre vonatkozó megállapodások igen gyakran vállalkozási, megbízási és egyéb szerződési elemeket is tartalmaznak. A költöztető cégek ugyanis a hagyományos fuvarfeladat mellett általában olyan melléktevékenységeket is vállalnak, mint a berendezési tárgyak csomagolása, rakodása, a bútorok szét- és összeszerelése, valamint a tehergépjárművek elől elzárt utcákba a behajtási és parkolási engedélyek beszerzése. Ezekről a melléktevékenységekről, illetve díjaikról érdemes még a szerződéskötést megelőzően tájékozódni, és csak azok ismeretében kössük meg a fuvarozási szerződést. A szerződésben feltétlenül meg kell állapodnunk a küldemény tárgyában, azaz az árudarabokban és azok mennyiségében, a fel- és lerakás helyében, a fuvardíjban, az áruátvétel időpontjában, valamint a teljesítési határidőben. Külön megállapodás hiányában a küldemény csomagolásáról nekünk kell gondoskodnunk, méghozzá olymódon, hogy az megóvja a küldeményt a fuvarozással rendszerint együtt járó behatásoktól. Amennyiben a fuvarozó a berakodáskor észleli a csomagolás hiányosságát, berendezési tárgyaink fuvarozását csak akkor vállalhatja el, ha azt írásban kérjük, és a csomagolás hiányossága nem veszélyezteti mások személyét, vagy vagyonát. A darabárus küldeményekre vonatkozó speciális ágazati szabályok szerint a be- és kirakodást főszabályként a fuvarozó végzi, de kötelesek vagyunk közreműködni a 100 kg-ot meghaladó tömegű árudarabok rakodásában, az 500 kg-nál nehezebb árudarabok fel- és lerakása pedig kizárólag a mi feladatunk. Természetesen a fuvarozóval a fentiektől eltérően is megállapodhatunk. A fuvarozó a gépjárművét a szerződésben megjelölt időben és helyen, fuvarozásra alkalmas állapotban köteles kiállítani. Ha a fuvarozó késlekednék a megfelelő gépkocsi kiállításával, elállhatunk a szerződéstől, és kártérítés címén követelhetjük a berakás eredménytelen megkísérléséből eredő költségeinket, a más fuvarozónak kifizetett fuvardíj-többletet, a küldemény elveszése, vagy megsemmisülése esetén a küldemény értékének, megrongálódása esetén az értékcsökkenésének megtérítését. A fuvarozás tényleges megkezdéséig a szerződéstől indokolás nélkül elállhatunk. Ilyenkor persze a fuvarozó igényt tarthat kárának megtérítésére. Ezen a címen általában az elállásig felmerült költségeit és kiadásait követelheti. Költözködés során gyakori, hogy figyelemmel kívánjuk kísérni a küldeményként feladott berendezési tárgyaink továbbítását, egyes áruféleségek fuvarozása pedig kizárólag a feladó (illetve megbízottja) kíséretével lehetséges. Kötelező kísérőt adni például a nagy értékű áruk (pénz, művészi értékű tárgyak, régiségek, szőrmeáruk, különleges műszerek stb.) fuvarozásához. Kísérő esetén a fuvarozónak csak a szállítás során fellépő esetleges káros közlekedési eseményektől kell védeni az árut, és megtenni mindent azért, hogy azt épségben célba juttassa. A fuvarozó köteles a fuvarozási tevékenysége során a gazdaságosságot és a küldemény biztonságát szem előtt tartani. Törekednie kell arra, hogy a fuvarozás minél kisebb költséggel járjon, és minél gyorsabb legyen. A küldemény továbbításával kapcsolatban utasításokat adhatunk a fuvarozónak, érdekeinkre azonban külön utasítások hiányában is figyelemmel kell lennie. Fontos szabály, hogy közúti árufuvarozás esetén utasításadásra csak addig van lehetőségünk, amíg a gépjármű a felrakás helyét el nem hagyta. Természetesen, ha a fuvarozó olyan utasítást kap, ami veszélyezteti a fuvarozás gazdaságos, gyors és biztonságos teljesítését, köteles erre a figyelmünket haladéktalanul felhívni. Amennyiben ragaszkodunk az utasításunkhoz, és erről írásban is nyilatkozunk, a fuvarozó köteles az utasításnak eleget tenni, az ezzel kapcsolatos költségek azonban minket terhelnek, és a kárveszély következményeit is nekünk kell viselni. A fuvarozás során gyakran felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek az eredeti szerződési feltételek jelentős megváltoztatása nélkül nem küzdhetők le, vagy csak a küldemény biztonságát veszélyeztetve, illetve aránytalan költségekkel valósíthatók meg. Ilyen fuvarozási akadályként jelentkezhet valamilyen természeti esemény (árvíz, hófúvás), vagy például műszaki hiba, forgalmi torlódás, baleset miatti útlezárás stb. A felmerült költségek viselése szempontjából különös jelentőséggel bír, hogy ezek az akadályok a fuvarozó által működtetett, uralt, tehát saját kockázatának körébe tartozó, vagy azon kívüli tényezőkből származnak. A fuvarozó haladéktalanul köteles a fuvarozás lebonyolításával kapcsolatos minden lényeges körülményről értesítést adni. Az ennek elmulasztásából eredő károkért felelős. Értesítési kötelezettsége különösen akkor áll fenn, ha a küldeményt kár érte, ha a fuvarozási határidő lényeges túllépése várható, ha a küldemény épsége veszélyben van, vagy ha a küldemény kiszolgáltatása nem lehetséges. A fuvarozási határidőben a szerződéskötés során kell megállapodnunk. Amennyiben a fuvarozó a vállalt határidőt túllépi, ennek következménye a fuvarozó kötbérfizetési kötelezettsége. Ennek mértékét jogszabály rögzíti, legfeljebb azonban a fuvardíjnak megfelelő összegű lehet. A kötbért meghaladó kárunkat csak akkor követelhetjük, ha a fuvarozó írásban vállalta a határidő megtartását, és nem tudja bizonyítani, hogy a késedelmet tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A küldemény átvételétől a kiszolgáltatásig terjedő idő alatt a fuvarozó köteles gondoskodni az áru megóvásáról. Az árudarabok elvesztéséért, megsemmisüléséért, megsérüléséért, azaz az árukárokért a fuvarozót fokozott felelősség terheli. Felelőssége azonban nem feltétlen. Nem felel ugyanis a fuvarozó az árukárért, ha azt a tevékenységén kívül eső elháríthatatlan ok (pl. árvíz, földrengés) okozta, illetőleg az a mi hibánkból következett be (az általunk végzett csomagolás, be- és kirakás hiányosságai stb.). Akkor sem kell megtérítenie az árukárt, ha nem tájékoztattuk a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről. Ha az átvételkor felismerhető, hogy a küldemény hiányos, vagy sérült, a fuvarozóval szemben a kárigényt haladéktalanul érvényesíteni kell. Az elveszés körülményeiről, a kár mibenlétéről és mértékéről vegyünk fel jegyzőkönyvet, és azt tanúkkal hitelesítsük. Az átvétel körülményei természetesen nem mindig teszik lehetővé, hogy a küldeményt nyomban megfelelő módon megvizsgáljuk, és így nem is lehet azonnal felismerni, hogy a küldemény hiányos vagy sérült. Ilyen esetben az átvétel után három napon belül kell közölni az igényünket a fuvarozóval. Ha igényünket három napon belül közöltük, ezt követően egy éven belül fordulhatunk a bírósághoz.
