A grafikák egyre bővülő piacát ma még elsősorban az ismert nevek iránti kereslet határozza meg. A folyamatosan bővülő kínálat azonban a kvalitás és a jól csengő nevek birtoklása mellett egyre nagyobb teret nyithat a műfaj sajátos vizuális nyelvére összpontosító tematikus gyűjtemények számára is.
A papírra készült munkák piaca az egyik legszélesebb spektrumot magában foglaló műkereskedelmi tárgykör, gondoljunk például Egry József több tíz millió forintos olajpasztelljeire és a néhány tízezer forintos sokszorosított grafikákra. Az egyedi grafika leggyakrabban a művészi gondolat és a kikristályosodott mű közötti átmenet „stációit” jelöli. Általánosságban az alkotás folyamatát, a létrehozás és a formaadás mesterségbeli, illetve érzelmi töltetét, a művész temperamentumát, vagy éppen az alkotófolyamat fordulatvételeit hivatott dokumentálni. A műfaj sajátos értékei mellett azonban a hazai gyűjtők körében ma még inkább az esetleges hiányok – többnyire nehezen beszerezhető alkotók, művek – pótlását, ily módon az egyes gyűjtemények hiányainak „elkendőzését” szolgálják a grafikák. E szempont alól az egyedüli kivételt talán éppen a Gulácsy Lajos érzelemgazdag alkotói világát tükröző ceruzarajzok jelentik. Az egyedi grafikák jellemző sajátosságait kiemelő, a művészi alakítás folyamatának bemutatását célul tűző grafikai gyűjtemények tehát ma még ritkaságszámba mennek Magyarországon. Ez a hiányosság azonban a honi művészettörténet-írás helyzetét látva nem meglepő. Az egyes életművek feldolgozásának, az alkotói oeuvre katalogizálásának hiányosságai miatt az árveréseken felbukkanó vázlatok és rajzok a leggyakrabban csak mint elszigetelt, önálló alkotások értékelhetők. Az egyes életművekben húzódó belső folyamatok ismerete híján a rajzoknak, vázlatoknak a művészi alkotófolyamatban betöltött jelentősége csak ritkán állapítható meg. Az általános helyzettől eltérő ritka esetek egyikének lehettek szemtanúi a Kieselbach 2003-as tavaszi árverésének résztvevői. Az aukción szerepelt Tihanyi Lajos Férfi és nő című tusrajza, amely egy a Mű-Terem decemberi árverésén kalapács alá került – ám már korábban is ismert – Tihanyi-festmény (Kompozíciós vázlat, olaj, vászon, 119 x 90cm; leütési ár 36 millió forint, proveniencia: Alexander Korda gyűjteménye) előtanulmánya volt. A két árverési tétel között felfedezhető egyértelmű kapcsolat jelentősen megnövelte a tusrajz értékét, hisz a tanulmány a maga nemében egyedülálló eredményt ért el: a 350 ezer forintos kikiáltási árról egészen 700 ezerig emelkedett a Szent István körúti galéria aukcióján. A hazai árveréseken jellemzően azok az egyedi grafikák szerepelnek a legsikeresebben, amelyeknél a hagyományos olajfestéstől eltérő technika megválasztása a művész határozott esztétikai megfontolásaiból ered, és amelyek „befejezett” alkotásoknak (tehát nem előtanulmányoknak) tekinthetők. Az egymillió forint felett elkelt grafikák (tavaly 111 ilyen volt) csaknem 80 százaléka a közvéleményben egy-egy művésznév, valamint az ahhoz szorosan társuló technikai – Rippl-Rónai József: pasztell, Kádár Béla és Scheiber Hugó: tempera, Egry József: olajpasztell – párosítások. A francia szimbolisták és a nabik fényelméletét alkalmazó Rippl-Rónai pasztellmunkái vagy Vaszary 30-as években alkalmazott könynyed, lazúros technikájának leginkább megfelelő akvarelljei mellett a progresszív konstruktivista tendenciát követő, homogén színmezőkkel komponáló alkotók – például Bortnyik Sándor, Moholy-Nagy László, Beöthy-Steiner Anna – temperaképei is komoly sikereket aratnak az aukciókon. A fenti művek többségét tavaly is a piacvezető árverezőházak kínálatában láthatták az érdeklődők. A nagy festészeti árverések ugyanis műfaji kategóriák felállítása nélkül szerepeltetnek olaj, vászon, valamint egyéb technikájú alkotásokat. A válogatás elve itt elsődlegesen gyakorlati jellegű: legalább az árverésre bocsátott tárgy magas járulékos költségeinek – katalógus, kiállításszervezés stb. – meg kell térülni. Eközben a kisebb, kifejezetten grafikai kollekciók értékesítésére specializálódott árveréseken csak elvétve bukkannak fel milliós leütési értéket meghaladó művek. A nagyobb árverésekkel szemben a Budapesten ma rendszeresen grafikai árveréseket szervező Abigail, Arte és Belvárosi Aukciósház elsősorban a korábban említett vázlatos, az egyéni habitus, a művészi alakítás szubjektív és objektív folyamatára utaló – leggyakrabban 10 és 100 ezer forint közötti értéket képviselő – alkotásokkal jelentkeznek. Értékesebb, nagyobb figyelmet érdemlő grafikai portékáikat ezek a cégek is inkább festményárveréseiken, vagy akár más aukciósházaknál bocsátják licitre. Kínálatukban leggyakrabban a római és a szentendrei iskola képviselői szerepelnek nagyobb sikerrel, miközben aukciós anyaguk kisebb részében kortárs munkákat is kínálnak.
