A leendő pénzügyminiszterrel egyeztető gazdaságkutatók egyike kiadáscsökkentési lehetőségként felvetette a lakástámogatási rendszer ismételt módosítását. Banki szakértők úgy vélik, hogy már nincs hol szigorítani a feltételeken.
Alig telt el egy hónap a lakástámogatási rendelet legújabb módosítása óta, ha csak ötlet szintjén is, de újra felmerült a rendszer ismételt átdolgozásának lehetősége. Egy napilap értesülése szerint Draskovics Tibor gazdaságkutatókkal folytatott egyeztetése során a takarékossági csomag egyik lehetséges elemeként felvetődött, hogy ismét nyúljanak hozzá a lakástámogatási rendelet – használt ingatlanokra vonatkozó – passzusaihoz. Lapunk kérdésére az egyik, a megbeszélésen részt vevő kutató megerősítette, hogy ő – pusztán ötlet gyanánt – felvetette a szóban forgó lehetőséget, ám a többi résztvevő nem értett egyet az elképzeléssel. A lakástámogatási rendszer módosítása azonban nem volt témája az egyeztetésnek, és a felvetésből nem is következik, hogy a minisztériumnak egyáltalán foglalkoznia kellene a kérdéssel. A lakástámogatási rendelet szövege feltűnően sokat változott az elmúlt időszakban: a 2003 júniusában hatályba lépő módosítások következtében a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek felső határa a korábbi 30 millióról 15 millióra csökkent, a kiegészítő kamattámogatású kölcsönöknél viszont a legmagasabb igényelhető összeg 10 millióról 15 millióra emelkedett. Az öt-, illetve hatszázalékos kamatplafon ekkor még megmaradt, ám új kikötésként jelentkezett, hogy egyidejűleg csak egy kölcsön igényelhető. A múlt év nyarától érvényes változások még nem jelentettek különösebb visszatartó erőt, ám a decemberi módosítás már komoly szigorítást jelentett: a kamatplafon számítási rendszerének változása következtében lényegesen emelkedtek a kamatok, és nagy érvágást jelent az ötmilliós limit bevezetése is a használt lakásoknál. A lapunk által kérdezett banki szakértők szerint elhamarkodott lépés lenne, és nem is valószínű a rendszer újbóli módosítása, hiszen még nem lehet tisztán látni a legutóbbi változtatások hatásait sem. A használt lakásra vonatkozó feltételeket már nincs is hol szűkíteni – teszik hozzá -, hiszen az ötmilliós plafon és a 2-3 százaléknyi kamattámogatás maximálisan behatárolja a lehetőségeket. Ebben a körben csak az lehetne a logikus fejlemény, ha teljesen kivonulna az állam, ám ez a feltehetően mindössze néhány milliárdos megtakarítást jelentő lépés beláthatatlan következményekkel járna a lakáspiacon és politikai értelemben egyaránt.
