A design legrangosabb hazai kitüntetése megújult formában várja az érdeklődőket. A szakmai zsűri által kiválasztott díjazottak, a különdíjasok és az okleveles pályázók összesen mintegy 50 innovatív modellje 2003. december 10. és 2004. január 4. között látható az Iparművészeti Múzeumban.
Ha csak az idén 4 kategóriában beérkezett pályaművek számát nézzük, a névváltoztatás – Ipari Formatervezési Nívódíjról Magyar Formatervezési Díjra – és az újjászületett pályázati kiírás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az újítások különösképpen a diákokat bátorították fel pályaműveik beküldésére. A modellek év végi seregszemléje jó szívvel ajánlható mindazoknak, akik átfogó képet szeretnének kapni a hazai formatervezés folyamatos térhódításáról. A design ma már a vállalati tevékenység minden mozzanatában – az emblémától a gyártósorig – szerepet kap. E jelenség felismeréséből származik a pályázat új kategóriája, a vizuális kommunikáció. Az is a pályázat kiíróinak szemléletváltását tükrözi, hogy idén először nem csak kész termékeket lehetett benyújtani, hanem terveket is. A terv és a diákmunka kategóriák nyertes pályaművei fiatal formatervező tehetségek gyártásra kész, ám még megvalósítatlan terveit vonultatja fel. A jövőre 25. évfordulóját ünneplő díj tartalmilag változott ugyan, ám célja negyedévszázada ugyanaz: a kiemelkedő teljesítmények elismerésével és népszerűsítésével a hazai termékek nemzetközi versenyképességének erősítése. HÁTTÉR: Mint a fejlett országok példája mutatja, a design szerepe és jelentősége vitathatatlan a piacgazdaságban. Sajnos, nálunk a formatervezés helyzete a szellemi innovációban még nem érte el a lehetséges és kívánatos mértéket. Ezért döntött úgy a Magyar Szabadalmi Hivatal szervezeti keretei között működő Formatervezési Tanács, hogy megújítja a pályázatot. A Formatervezési Nívódíjat 1977-ben alapították. Az elmúlt három évtizedben kisebb-nagyobb módosítások történtek a pályázaton, amely a gyártásba vett termékek díjazásával s különösképp a miniszterelnöki különdíj kiemelt rangja révén kívánta felhívni a vállalatok figyelmét a gyártmányok esztétikai-funkcionális értékeinek fontosságára. E nemes cél megvalósítása azonban nem bizonyult sikeresnek. A díj nem vált ismertté sem a szakma, sem a közönség, sem a cégek körében. Ezért került sor az egész díjazási szisztéma átalakítására. Nem egyszerűen a név változott meg (az Ipari Formatervezési Nívódíj helyébe a Magyar Formatervezési Díj lépett), azt jelezve, hogy a design ma már az élet minden területét átfogó, sajátos minőséget eredményező tevékenység, amely magába foglalja a legkülönfélébb használati tárgyak, eszközök, berendezések esztétikai és funkcionális kialakítását. Az elnevezés módosítása egyszersmind a pályázat rendszerének átalakításával is együtt járt. Míg korábban kizárólag késztermékekkel lehetett jelentkezni, idén négy kategóriában – termék, vizuális kommunikáció, terv, diákmunka – hirdették meg a pályázatot. Az arculattervezés hangsúlyát az indokolja, hogy a cégek ma már nem egy-egy terméküket terveztetik meg, hanem minden megnyilvánulásukat átfogó egységes arculattal lépnek fel. A diákmunkák és a tervek mögött pedig az a törekvés húzódik meg, hogy a vállalatok számára minél gazdagabb kínálattal szemléltessék a potenciális partnereikben rejlő lehetőségeket.
