Aki ennek a többszintes, hatalmas, világos terekből álló lakásnak a képeit nézi, alighanem nehezen hiszi el, hogy egy mjad százéves épület tetőterében kialakított otthonban jár.
A régi építésű házak tetőterének beépítése egyike a legnehezebb építészeti feladatoknak, hiszen a gyakran műemlék jellegű külsőhöz és a legtöbbször kaotikus műszaki adottságokhoz egyaránt alkalmazkodni kell. Ifj. Benczúr László építésznek is háromévi munkájának eredménye ez az izgalmas, modern lakás, ami egy majd százéves ház tetőterében készült. A világörökség részének nyilvánított környezet, a hosszadalmas engedélyeztetés és az igen bonyolult tér mellett még maga a régi ház is állandó meglepetésekkel szolgált, amelyek igencsak megnehezítették az építész dolgát. A tetőterekben szokatlan hatalmas ablakok, a nagy belmagasság és a tágas terek nem csupán az épület adottságainak, hanem az építésznek is köszönhetőek, aki felkutatta az egykori tervek legelső változatait. A külsővel tökéletes harmóniát alkotó oromzatkiemelések – bennük az óriási ablakokkal – már az akkori tervekben is szerepeltek, s most, ha némi változtatással is, de megépültek. Az igen komplikált tér – a látszó betonszerkezetek miatt – milliméterre pontos tervezést és persze tökéletes kivitelezést is kívánt – az eredményt a lakásban nézelődve magunk is tapasztalhattunk.
44243-2484-cikk-d00002E2980aed4b24e99.jpg
A tervező, mint korábbi munkaiban, itt is fontosnak tartotta, hogy a tér bejárható, „felfedezhető” legyen, ezért a lakás a földszinten és a galérián is körbejárható. A szabálytalan, V-alaprajzú tetőtérben az óriási, egyterű nappali-konyha-étkezőből a hálószoba, a fürdő, a gardrób, illetve a vendégszoba érintésével egy kis folyosón juthatunk vissza a nappaliba. A külön egységet alkotó átrium, a vendégmosdó és a galériára vezető lépcső – a kéménypillér blokkjába építve – minden oldalról megközelíthető. Az építész megbízója szerencsére kiváló partnernek bizonyult, hiszen – egyedülálló fiatalemberként – ő maga sem akarta szűk kis szobákkal telezsúfolni a lakását. A tervező ezért jóformán szabad kezet kapott a terek kialakításában, melyeket így szíve – és legjobb belátása – szerint formálhatott. A gyönyörű átlátások, a kellemes fények főként az építész elképzeléseit tükrözik, aki a nagyvonalú, elegáns tereket, az egyedi megoldásokat és a megbízóval közösen kiválasztott, szép burkolatokat engedte érvényesülni. Így a fürdő finom árnyalatú mozaik- és faborítása, a sötét, svéd padló, vagy a szabálytalan rendet követő mészkő nem csupán árát tekintve tartozik a luxus kategóriába, de kivitelezésük minősége – mint például az óriási kőlapok pontos, szinte fuga nélküli illesztése – sem hétköznapi.
44244-2485-cikk2-d00002E2A436c4a2fb114.jpg
– Úgy gondoltam, olyan lehetőséget kaptam, ahol a térszervezés és az anyagok összefüggéseire a legapróbb részletekig, szó szerint az utolsó csavarig figyelhetek – foglalja össze gondolatait ifj. Benczúr László. – Kiváló alkalmam nyílt ugyanis arra, hogy különféle szerkezeteket is megtervezzek, mint a hálót és fürdőt elválasztó üveg tolóajtó teljes szerkezetét, vagy a lépcső rögzítőcsavarjait, de a zuhanyfülke, a kis átrium és a galéria tartóelemeit is a helyszínre gyártattam. A megrendelők többsége készen vásárolt darabokkal is beérte volna, pedig ezek az elemek azonnal látható, egyéni ízt adnak a lakásnak. Olyan intelligens és lelkes megrendelővel dolgozhattam együtt, aki valóban megbízott bennem. A kompromisszum itt nem visszalépést, hanem inkább állandó fejlődést jelentett, a megbízó és a tervező gondolatai szinte egymásra épültek. Ehhez a kezdeti szakaszban természetesen szükségem volt a terek kialakításának viszonylagos szabadságára, hiszen ezalatt annyira meg tudtam szeretni a lakást, hogy később ez már átsegített az akadályokon. Ezért az sem zavart, ami nem pontosan az én elképzeléseim szerint valósult meg, például a konyha, ahová – bár beleillik a képbe – nem a tervek szerinti, hanem vásárolt bútor került. Az anyagok, a színek és a kiegészítők kiválasztásakor ugyanis megcserélődtek a szerepek. Természetesen megvolt az elképzelésem, hol lesz svéd padló, hol lesz hidegburkolat, de ezen belül óriási lehet a variáció. Végül a megbízó maga kutatta fel a neki leginkább tetsző anyagokat, amelyekből aztán legtöbbször közösen választottunk, de ugyanígy volt a kiegészítőkkel is. Úgy éreztem, hogy az épülethez tartozó legkisebb szerkezeteknél is elsősorban nekem, az építésznek kell döntenem, de a mobil, megvásárolható és személyes tárgyaknál már a tulajdonos joga a választás. Szerencsére, kivételesen jó partnerre találtam a megbízóban, így nemcsak az alapelveimhez és a terekhez illő, hanem egyben a tulajdonos kedvére való bútorok, függönyök, lámpák kerültek a lakásba.
